Az advent vagy régi
magyar szóval úrjövet, kisböjt a karácsonyi ünnepkör eleme.
Advent a karácsony első napját megelőző negyedik vasárnappal (másképpen: a
Szent András apostol napjához - IX 30. - legközelebb eső vasárnappal) veszi
kezdetét és egészen karácsonyig tart. Advent első
vasárnapja egyben a
keresztény egyházi év első napja is!
Az advent szó a
latin Adventus Domini -
Isten eljövetele kifejezésből származik, jelentése tehát: eljövetel.
Az advent színe az
egyházi liturgia szerint a viola. Advent harmadik vasárnapjának külön neve van:
gaudete. E napon a hívő emberek Krisztus eljövetelének közelségében bízva azt
ünneplik. E nap színe a liturgia szerint a rózsaszín.
Advent idején a
hívő ember megbánja
bűneit, az összeszedettség és a szent fegyelem erényét igyekszik
gyakorolni. Advent idején roratét azaz hajnali miséket is tartanak, a hívek
ó-antifónákat ("ó" felkiáltással kezdődő gregorián dalokat) énekelnek
a dísztelen oltár előtt.
Az első adventi
koszorút Johann H. Wichern német lutheránus lelkész készítette, azaz inkább
építette 1839-ben. Egy kocsikerékre 23 gyertyát állított fel és minden nap
eggyel többet gyújtott meg közülük - hétköznap pirosat, vasárnap fehéret. A mai
adventi koszorú fenyőből, esetleg tiszafából készül. Négy gyertyáját négy
vasárnap (vagy szombat este) kell meggyújtani. A gyertyák színe a fentebb
említett okok miatt lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutó gyertyát, ami pedig
rózsaszín. A gyertyák fogalmat, személyt, közösséget is megtestesítenek,
rendre:
I. A hitet. Ádámnak és
Évának elsőként ígért Isten megváltást.
II. Reményt.. A
zsidóknak Isten megígérte: a Megváltó közülük való lesz.
III. Örömöt. Szűz
Mária Megváltót, Fíút szült. Ezért a rózsaszín gyertya.
IV. Szeretetet.
Keresztelő Szent János Krisztus - az önzetlen szeretet - eljövetelét
hirdette az embereknek.
Forrás:NLCAFÉ |