A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG
BERLINI NAGYKÖVETSÉGE
MUNKAÜGYI OSZTÁLYA

Az 1967 május 26-i Egyezmény alapján
az NDK-ban foglalkoztatott
magyar fiatalok fegyelmi ügyeinek
eljárási irányelvei.

(Fegyelmi szabályzat)

Berlin, 1972.

I.
ÁLTALÁNOS ELVEK, SZERVEZET

1. A fegyelmi ügyek jellege és az abban eljáró szervek

Az NDK vállalatoknál foglalkoztatott magyar fiatalokkal kapcsolatban felmerülő fegyelmi ügyek két fő csoportra oszthatók:

a) az üzemben, a munkaviszonyból eredő kötelezettségek, illetve a társadalombiztosítási szabályok vétkes megsértésével kapcsolatos fegyelmi ügyek, mint pl.:

• késés, igazolatlan hiányzás, a munka korábbi abbahagyása,
• a munka végzésére vonatkozó utasítások be nem tartása, munkavédelmi előírások megszegése,
• a munkatársak, vezetők tettleges bántalmazása, munkahelyen ittasan történő megjelenés vagy ott folytatott italozás,
• táppénzes állományban az orvos utasításainak be nem tartása, a táppénzes utalvány meghamisítása stb.

Az ebbe a csoportba tartozó ügyekben az NDK Munkatörvénykönyvében foglaltak alapján a foglalkoztató üzem illetékes szervei (üzemvezető, igazgató) kell, hogy eljárjanak.

b) Az üzemen kívül, a lakóhelyen, a várasban, illetve az NDK más területén elkövetett fegyelmi vétségek, mint pl.:

• a lakóotthon házirendjének be nem tartása, a kollektíva tagjaival, vezetőivel szembeni durva fellépés, összeférhetetlenség,
• mértéktelen italozás, botrányokozás, csendháborítás, közerkölcsöt sértő életmód, békés polgárok molesztálása, erőszakoskodás, verekedés,
• mások vagyontárgyainak eltulajdonítása, illetve engedély nélküli használata, köztulajdon megkárosítása,
• minden olyan tevékenység, illetve sértő vagy megbotránkoztatásra okot adó magatartás, amely az egész kollektíva megbecsülésének lerontását, a Magyar Népköztársaság tekintélyének lejáratását idézi elő.

Ezekben az esetekben elsősorban a magyar fegyelmi szervek járnak e1, kivéve

• ha a cselekmény az NDK törvényeibe, illetve hatósági rendelkezéseibe ütközik (pl. közbotrányokozás, betörés, köztulajdon ellopása, csendháborítás, engedély nélküli motorozás stb.) az NDK illetékes szervei részéről bírósági, rendőrségi, közlekedésrendészeti, illetve szabálysértési eljárás útján történik meg a felelősségrevonás.
• ha a cselekmény a munkásszállásnak minősülő Lakóotthonra a vállalat részéről kiadott Házirend konkrét rendelkezéseinek megsértése, (fiatalkorú lányok bevitele ill. este 22 óra után látogatók fogadása, lakásberendezések szándékos megrongálása, portással szembeni ellenszegülés stb.), ebben elsősorban a vállalat illetékes (fegyelmi) szervei járnak el.

Olyan esetekben, amikor a cselekmény természete miatt az eljárás az NDK szerveit illeti, de az NDK vállalati (fegyelmi) szervei, illetve a hatóságok a konkrét cselekmény kis súlyára tekintettel nem járnak el, vagy csak igen enyhe büntetést állapítottak meg, - de az eset hatása a környező lakosságnál az egész kollektíva iránti bizalmat és tekintélyt súlyosan lerontotta, illetve a Magyar Népköztársaság tekintélyének lejáratását idézte elő - a magyar fegyelmi szerveknek (is) el kell járniok.

Megjegyzés: Ezen kategorizálás és a továbbiakban a magyar fegyelmi szervek feladatait illető szabályozás nem érinti a magyar Párt és KISZ tagokra valamint az FDGB kötelékébe tartozó szakszervezeti tagokra vonatkozóan a Szervezeti Szabályzataikban meghatározott fegyelmi hatáskört és eljárási szabályozást. Tehát pl. ha egy KISZ tagot az állami fegyelmi szervek fegyelmi büntetésben részesítettek, - a KISZ taggyűlés is lefolytatja vele szemben a KISZ fegyelmi eljárást és végső esetben pl. kizárhatja őt a tagok sorából stb.

2. A magyar fegyelmi szervek szervezete és hatásköre

Az NDK vállalatoknál foglalkoztatott magyar fiatalokkal kapcsolatban a magyar fegyelmi szerveket illető feladatokat

1. központilag a Magyar Népköztársaság Berlini Nagykövetsége Munkaügyi Osztálya (a továbbiakban: a Nagykövetség Munkaügyi Osztálya),
2. helyi feladatait pedig a Lakóotthonokban működő magyar Fegyelmi Bizottságok (a továbbiakban: Fegyelmi Bizottságok) látják el.

A Nagykövetség Munkaügyi Osztálya állami fegyelmi hatóságként működik. Kiadja a központi Fegyelmi Szabályzatot, kinevezi a Fegyelmi Bizottságok elnökeit, ellenőrzi a Fegyelmi Bizottságok működését és dönt a "Szigorú megrovás utolsó figyelmeztetéssel", valamint a "Fegyelmi úton történő hazaküldés" fegyelmi büntetések kiadásáról, a felülvizsgálati és a törlési kérelmek ügyében, valamint az olyan fegyelmi ügyekben, amelyekben súlyosságuk, illetve jellegük miatt a döntést magának tartja fenn.

A Fegyelmi Bizottságok hatáskörébe tartoznak az I. fejezet I/b. pont alatti fegyelmi ügyek, azok kivizsgálása, megfelelő letárgyalása és a fegyelmi büntetés kiszabása, illetve erre vonatkozó javaslattétel a Nagykövetség Munkaügyi Osztályának, - mindazon fiatalokra vonatkozóan, akik az Egyezmény keretében az adott NDK vállalatnál dolgoznak, illetve az adott Lakóotthonban laknak, - beleértve a Nagykövetség engedélyével a közös szállásról kiköltözötteket is. Nem tartoznak a Fegyelmi Bizottságok hatáskörébe az Egyezményből kivált, Konzuli útlevelet kapott fiatalok, továbbá az Otthonvezetők és a nyelvtanárok.

A Fegyelmi Bizottság összetétele

A Fegyelmi Bizottságok elnökből és a lakóotthonban lakó fiatalok létszámától függő számú bizottsági tagból áll. A tagok számát az alábbiak szerint kell kialakítani:

Egy lakóotthonnak tekintendő és így egy Fegyelmi Bizottságot kell szervezni abban az esetben is, ha ugyanazon NDK vállalatnál dolgozó fiatalok teljes létszámának elhelyezése ugyanazon a lakótelepen, de külön lépcsőházakban, esetleg külön házakban is történt.

Ugyancsak egy Fegyelmi Bizottságot kell szervezni abban az esetben is, ha a lakóotthonban nem csak egy, hanem több NDK vállalatnál dolgozó fiatalok laknak. Ekkor a Fegyelmi Bizottság taglétszámának kialakításánál a lakóotthonban lakók vállalatonkénti létszámarányait is figyelembe kell venni úgy, hogy az egyes csoportokat a Fegyelmi Bizottságban lehetőleg egy tag képviselje.

Az olyan vállalatnál, illetve ezek lakóotthonaiban, ahol az ottlévő fiatalok létszáma 30 fő alatt van, külön Fegyelmi Bizottságot alakítani nem kell. Ezeknél a jelen Szabályzatban foglalt fegyelmi hatáskört a Nagykövetség Munkaügyi Osztályának külön felhatalmazása alapján az Üzemi Négyes (a továbbiakban a Vezetőség) látja el.

Az Elnök és a Tagok megbízatása

A Fegyelmi Bizottság elnökére - az érintett vállalatoknál dolgozó magyar fiatalok Vezetőségei tesznek javaslatot a foglalkoztató NDK vállalat Személyzeti Osztálya, valamint a magyar Otthonvezető és a Megyei Pártvezetőség véleményezésével ellátva - a Nagykövetség Munkaügyi Osztálya számára. Az Elnök személyének kiválasztásánál tekintettel kell lenni arra, hogy feddhetetlen életű, magatartású, politikailag fejlett, megfontolt; élettapasztalattal és tekintéllyel rendelkező (ha lehet katonaviselt) Fiatal legyen. Az Elnök megbízólevelét a Nagykövetség Munkaügyi Osztálya adja ki.

A Bizottság tagjainak személyére a Vezetőségek készítenek javaslatot. A javaslatnál egyfelől az illető személy ezen funkcióra való rátermettségét, feddhetetlenségét kell tekintetbe venni, másfelől ügyelni kell arra, hogy a javasolt személyek a lehető legjobban képviseljék az otthonban lakók jellemző munkahelyi, képzettségi, nemek szerinti arányait. Ugyanitt kell biztosítani, hogy a javasolt személyek egyidejűleg lehetőleg a lakóotthon különböző részeit (emeleteket, lépcsőházakat - esetleg a többiektől távolabb, külön elhelyezett részlegeket) is képviseljék.

A magyar Otthonvezető egyetértése esetén a javaslatot erre a célra összehívott Lakógyűlés elé kell terjeszteni. Amennyiben a lakóotthonban lakók létszámának legalább 2/3-a egyetért a jelöltekkel, a Vezetőségek kiadják az így elfogadott Fegyelmi Bizottsági Tagok számára a Megbízólevelet (1. sz. minta).

Megjegyzés: A magyar Otthonvezetők, a nyelvtanárok és a Vezetőségek tagjai nem lehetnek sem Elnöke, sem Tagjai a Fegyelmi Bizottságnak.

A Fegyelmi Bizottságok meg-, illetve újjászervezését az őszi haza-, illetve kiutazások lezárása után, december hó végéig kell végrehajtani. Ennek keretében kell mind a lakóotthon létszámában bekövetkezett változásból kifolyólag szükségessé vált Fegyelmi Bizottsági taglétszám, mind a szükségessé vált személyi változtatásokat végrehajtani, illetve a tovább maradó Tagok megbizatását meghosszabbítani.

Az Elnök illetve a Bizottság tagjainak Megbízólevele egy naptári évre (január 1-december 31) szól. A megbizatás - a funkcióra méltatlanná válás illetve meg nem felelés esetén - annak lejárta előtt is visszavonható.

Amennyiben a Fegyelmi Bizottság működőképessége feltétlenül szükségessé teszi, hogy az időközben, illetve az őszi hazautazások következtében kivált tagokat még az év vége előtt pótolják, a Vezetőségek december 31-ig ideiglenes érvénnyel megbízhatnak arra érdemes fiatalokat a Fegyelmi Bizottság munkájában való részvétellel.

3. A fegyelmi büntetések

Az egész fegyelmi eljárás és maga a fegyelmi büntetés is nevelő célzatú. Rendeltetése hogy a vétséget elkövetőt ráébressze arra, hogy magatartása a társadalom, illetve a szűkebb kollektíva számára jogtalanul hátrányos, káros, sőt veszélyeztetést jelenthet. Ezzel rá kell, hogy vezesse a fegyelemsértőt a felelősségtudatra, s el kell, hogy érje; hogy maga a fegyelemsértő is - és ezen példán okulva a többiek is tartózkodjanak a továbbiakban a hasonlók elkövetésétől. Ez a fő célkitűzés kell, hogy megszabja a fegyelmi eljárás módszereit és az alkalmazott büntetések fokozatai közül a megfelelő kiválasztását is.

Az alkalmazható fegyelmi büntetések, azok fokozatai sorrendjében a következők:

1. Szóbeli dorgálás
2. Megrovás írásban
3. Szigorú megrovás írásban
4. Szigorú megrovás utolsó figyelmeztetéssel
5. Fegyelmi úton történő hazaküldés

A Fegyelmi Bizottságok az a), b) és c) alatti büntetéseket saját hatáskörükben adhatják ki, illetve törölhetik is az erre vonatkozó szabályok szerint.

A d) és e) alatti fegyelmi büntetéseket csak a Nagykövetség Munkaügyi Osztálya adhatja ki. A Fegyelmi Bizottság ezért ezekre a büntetési fokozatokra vonatkozó határozatát mint javaslatot kell, hogy felterjessze a Nagykövetség Munkaügyi Osztályához.

A büntetések kiszabását a cselekmény, illetve a fegyelmi vétség súlyosságának, a közösség érdekei és az elkövető általános magatartása, üzemi munkája és egész személyisége együttes megítélésének mérlegelésével kell megejteni, s általában követni kell a fokozatosság elvét. (Kivételesen súlyos esetben azonban első ízben is indokolt lehet a legsúlyosabb büntetés alkalmazása.) Érvényben lévő fegyelmi büntetés esetén adott újabb büntetés csak magasabb fokú lehet.

A fegyelmi büntetések nevelő hatásának fokozására - ha azt a Bizottság az adott esetben célszerűnek látja - az a) -d) büntetések kiegészítéseként kimondható a kollektíva, illetve a Vezetőség döntésétől függő valamely kedvezményből való - meghatározott időre szóló - kizárás is. (Pl. női látogatóknak a Házirend megsértésével való becsempészéséért adott büntetésnél kimondható a vendégfogadási tilalom bizonyos ideig stb.) Nem mondható ki olyan juttatásból való kizárás, amely törvényes rendelkezések szerint feltétel nélkül jár, illetve amely az illető politikai, kulturális vagy szakmai fejlődését alapvetően, közvetlenül szolgálja. (Pl. közös múzeumlátogatásban való részvétel stb.)

A fegyelmi büntetések törlése

A fegyelmi büntetésben részesített személy féléves kifogástalan magatartás után kérheti a Fegyelmi Bizottságtól a kiszabott fegyelmi büntetés törlését. A "Szigorú megrovás utolsó figyelmeztetéssel" fegyelmi büntetésben részesített személy a büntetés eltörlését akkor kérheti a Fegyelmi Bizottsághoz benyújtott kérelmében a Nagykövetség Munkaügyi Osztályától, ha a büntetés kiszabásától számított egy éven belül kifogástalan magatartást tanúsított és a törlést a Vezetőség, a magyar Otthonvezető és a Fegyelmi Bizottság javasolja.

II.
A FEGYELMI ELJÁRÁS RENDJE

1. A fegyelmi eljárás megindítása

Fegyelmi eljárást a Fegyelmi Bizottság elnöke

1. az NDK vállalat vezetői, illetve NDK hatóságok,
2. a Vezetőségek,
3. a magyar Otthonvezető,
4. a Megyei Pártvezetőség

erre irányuló megindokolt felkérése alapján köteles indítani. Egyes NDK állampolgárok, vagy magyar fiatalok bejelentése, illetve panasza csak akkor képezheti fegyelmi eljárás megindításának alapját, ha az abban foglaltakat az a) -d) alatt felsorolt szervek utalják a Fegyelmi Bizottság elé.

A Kolónia Pártbizottsága, Országos KISZ Bizottság, és a Megyei Pártvezetőségnek az Egyezménybe tartozó tagjai e1leni állami fegyelmi eljárás indítása előtt - az illetékes Vezetőséggel konzultálni kell.

Az Elnök köteles a fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni

1. az illetékes Vezetőséget az állami megbízotton keresztül,
2. a magyar Otthonvezetőt,
3. azt (azokat), aki ellen a fegyelmi eljárást megindították, felhívva a figyelmüket, hogy az eljárás tartamára - ha súlyosabb esetről van szó - nem kaphatnak hazautazási engedélyt, továbbá, hogy ha a Fegyelmi Bizottság valamelyik tagjának szereplését az adott ügyben összeférhetetlennek tartják (pl. haragosuk, rokonuk stb.), ezt a kifogásukat joguk van bejelenteni a tárgyalás előtt.

2. A fegyelmi tárgyalás előkészítése

Az Elnök gondoskodik arról, hogy a fegyelmi tárgyalás mind tartalmilag, mind szervezési szempontból megfelelően elő legyen készítve.

1. Tartalmi vonatkozásban a fő feladat az, hogy a fegyelmi eljárás megindítására alapot adó esemény lefolyása, a benne résztvevő személyek szerepe hitelt érdemlő módon tisztázva legyen, az esetet, illetve az előzményeket igazolni tudó személyek ismertek legyenek, a fegyelmi vétség elkövetőjének(inek) korábbi magatartására vonatkozó vállalati minősítés (ebben pl. eddigi fegyelmi büntetései, illetve kitüntetései, szakmai és társadalmi munkájának, ahhoz és a kollektívához való viszonyának megítélése) rendelkezésre álljon.
   Ezeket az előzetes kivizsgáló, előkészítő feladatokat részben az Elnök maga, részben az általa megbízott (a téma szempontjából legilletékesebb) Fegyelmi Bizottsági tag kell, hogy elvégezze.
   Az előkészítő munka eredményeként a tényállás ismertetését "Vizsgálati Jelentés"-ként (3 példányban) írásba kell foglalni.
2. Szervezési vonatkozásban biztosítani kell a fegyelmi tárgyalás magatartásának tárgyi és személyi feltételeit.

A tárgyi feltételek közé tartozik a tárgyalás időpontjának meghatározása - annak figyelembevételével, hogy a megidézettek, illetve a meghívottak vállalati munkabeosztása, betegsége, illetve szabadsága a megjelenést ne akadályozza. A tárgyalás csak munkaidőn kívül `tartható.

A tárgyalás helyének meghatározása és ott a tárgyalás feltételeinek biztosítása körében gondoskodni kell arról, hogy a helyiség megfelelően elszigetelt legyen a környezettől, hogy a tárgyalás zavartalansága és az illetéktelenek kizárása biztosítható legyen. Megfelelő lehetőséget kell biztosítani a kinn várakozók (tanúk, a következő ügy meghívottai stb.) zavartalan elhelyezésére, biztosítani kell a jegyzőkönyvírás feltételeit stb.

A személyi feltételek biztosítása körében mindenekelőtt gondoskodni kell - lehetőleg egy héttel a tárgyalás időpontja előtt - írásban

• a Fegyelmi Bizottsági tagok - a tárgyalás napirendjének ismertetését tartalmazó - kiértesítéséről,
• a fegyelemsértők) beidézéséről,
• a tanúk, szakértők meghívásáról.

A fegyelmi tárgyalásra minden esetben meg kell hívni a magyar Otthonvezetőt, továbbá annak a Vezetőségnek illetékes képviselőjét, ahová a fegyelemsértő tartozik. Ha a fegyelemsértő párttag, KISZ vagy szakszervezeti funkcionárius, a Vezetőség képviselője is ennek megfelelően lehetőség szerint az alapszervi párttitkár, a KISZ titkár vagy az AGL elnök legyen. Ha a fegyelemsértő az üzemi Négyes tagja, illetve a társadalmi szervek megyei szerveinek aktívája, illetve funkcionáriusa, a fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni ezen szervek illetékes megyei Vezetőségét is.

Az NDK állami és társadalmi szerveinek, vállalatainak képviselői a fegyelmi tárgyalásra szakértőként, illetve tanúként nem hívhatók meg. Az ezen szervektől esetleg szükségessé váló információkat a fegyelmi tárgyalás előkészítése során az Elnök személyesen szerezze be. NDK állampolgár magánszemélyek - ha az ügy tisztázása azt feltétlenül indokolja - felkérhetők (munkaidőn kívül) tanúként való közreműködésre. Ilyen esetben is célszerűbb a fegyelmi tárgyalás előkészítése során beszerezni az illetőnek az üggyel kapcsolatos ismereteit.

A fegyelmi tárgyalásokhoz minden esetben biztosítani kell jegyzőkönyvvezetőt. Célszerű, ha a Fegyelmi Bizottságban felmerülő jegyzői feladatokkal és egyúttal a leírási és adminisztratív munkák elvégzésével - társadalmi munkaként az illetékes Vezetőség erre megfelelő állandó aktívát bíz meg.

A fegyelmi tárgyalás tárgyi, illetve személyi feltételeinek biztosításáért az Elnök, illetve az általa megbízott tagok felelősek. Az Elnök a fegyelmi tárgyalást megelőző napokon köteles ellenőrizni, hogy az előkészületek megtörténtek-e.

3. A fegyelmi tárgyalás lefolytatásának rendje, a határozathozatal módja

A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi tárgyalás megkezdése előtt tartson rövid ülést, tekintsék át a napirendet, állapodjanak meg a szükséges ügyrendi kérdésekben, pl. hogy ki ismerteti (olvassa fel) a Vizsgálati Jelentést, ki vezeti a jegyzőkönyvet stb. Amennyiben a Fegyelmi Bizottság valamely tagja a megidézett fegyelemsértő fiatalnak rokona, testvére vagy egyéb szempontbál vele szemben elfogult (jóbarátja vagy éppen haragosa stb.), ezt köteles bejelenteni. A Fegyelmi Bizottság ezt, valamint az esetleg a megidézett fegyelemsértő(k) által benyújtón hasonló összeférhetetlenségi kifogásokat tárgyalja meg és döntsön. Ha a kifogások alaposak, az illető személy ne vegyen részt az adott eljárásban.

A Fegyelmi Bizottság tagjai a tárgyaláson ahhoz illően öltözve vegyenek részt.

Megjegyzés: A fegyelmi eljárás, így annak egyes elemei is, mint pl. a fegyelmi tárgyalás - nem bírósági eljárás! Ennél fogva az egész eljárásban kerülni kell azokat a formákat, amelyek kizárólag a bíróságoknál alkalmazhatók. Így a beidézett fegyelemsértő nem nevezhető (a jegyzőkönyvben sem) "vádlott"-nak, a Fegyelmi Bizottság nem "ítéletet" mond, az Elnök nem "az utolsó szó jogán" adja meg neki a szót, nem áll fel mindenki a teremben az "ítélethirdetés"-nél stb.

A fegyelmi tárgyalást az Elnök nyitja meg. Bejelenti, hogy az adott napirendben mely fegyelmi ügy került tárgyalásra. Megállapítja, hogy a megidézettek) és a meghívott(ak) jelen vannak-e és a fegyelmi tárgyalás megtartható-e.

Megjegyzés: A tárgyalás a magyar Otthonvezető, illetve a Vezetőség képviselőinek távolléte esetén is megtartható, de gondoskodni kell, hogy utólag annak eredményét, illetve a jegyzőkönyvet megismerjék.

Ha a kézbesített megidézés dacára a fegyelemsértő nem jelenik meg és rövid időn belül nem keríthető elő, a tárgyalást el kell napolni. Ha a megidézett önhibájából nem jelent meg, rövid határidővel újabb tárgyalási időpontot kell kijelölni s az arról szóló kiértesítésben közölni kell a megidézettel, hogy újabb önkényes távolléte esetén a tárgyalást nélküle fogják lefolytatni.

Az Elnök ezután felhívja a jelenlevőket, hogy a fegyelmi tárgyalást a közösség érdekében, a Fegyelmi Szabályzatnak megfelelően folytatják le és ehhez megfelelő komoly, felelős magatartást kér. Ezután felkéri a Fegyelmi Bizottság illetékes tagját, hogy ismertesse (olvassa fel) a tényhelyzetet tartalmazó vizsgálati jelentést. A vizsgálati jelentés ismertetése után az Elnök felhívja a beidézett fegyelemsértőt, hogy mondja el az elhangzottakkal kapcsolatos véleményét; így történt-e, az volt-e az ő szerepe és magatartása az esetnél? Elismeri-e az abban terhére megállapított vétségek elkövetését?

Ha a fegyelemsértő nem, vagy nem mindenben ismeri el a vizsgálati jelentésben foglaltakat, akkor a fegyelmi tárgyalás további folytatásaként sor kell, hogy kerüljön a tanúk és esetleg szakértők meghallgatására. A Bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a nem tisztázott körülményeket illetően a fegyelemsértőhöz, illetve a tanúkhoz és az Elnöknek arra kell törekednie, hogy a valóságos tényállás mielőbb tisztázásra kerüljön. Ha a tárgyalás során felmerült körülmények tisztázatlansága, bonyolultsága, vagy eddig nem szerepelt új lényeges körülmények felmerülése újabb vizsgálatot tesznek szükségessé, s így az adott fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi ügy nem zárható le, az Elnök - a Fegyelmi Bizottság tagjaival való tanácskozás után - a fegyelmi tárgyalást felfüggesztheti, illetve elnapolhatja megfelelőbb, későbbi időpontra.

Amennyiben a fegyelmi tárgyalás eredményes volt és

1. hitelt érdemlőn kiderült, hogy a fegyelemsértéssel vádolt fiatal nem vétkes a terhére felrótt cselekményekben, vagy
2. a fegyelemsértő elismerte a vizsgálati jelentésben foglaltakat és sem ő, sem a meghívottak részéről nem merült fel az üggyel kapcsolatban a vizsgálati jelentésben megállapítottakhoz képest valamely új, fontos körülmény, amely az eseményt más megvilágításba helyezi, - vagy
3. hitelt érdemlően bizonyítást nyert, hogy a fegyelemsértő - teljes vagy részleges tagadása ellenére - elkövette a terhére rótt cselekményeket,

a Fegyelmi Bizottság elnöke összefoglalja a Fegyelmi Bizottság megállapítását a tényhelyzetet illetően és szünetet jelent be.

A szünet alatt a Fegyelmi Bizottság zárt ülésem mérlegeli a vétség súlyát, az elkövetés körülményeit és az elkövető egyéb magatartását (vállalati és társadalmi munkáját, a kollektívához való viszonyát) és meghozza a határozatát arra vonatkozóan, hogy

• felmenti-e vagy fegyelmi büntetésben részesíti a szóbanforgó fiatalt, továbbá, hogy
• milyen fokozatú fegyelmi büntetést szab ki.

A határozathozatalnál a javaslatot az Elnök teszi meg, ezt vitatja meg a Fegyelmi Bizottság, majd nyíltan szavaznak. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

Megjegyzés: Ha a döntés megtörtént, a Bizottság tagjai kötelesek a döntést egységesen képviselni, függetlenül attól, ha esetleg a szavazásnál más volt az álláspontjuk.

A Fegyelmi Bizottság ezután megfogalmazza a Határozat indoklását, amelyet írásban rögzít.

A Fegyelmi Határozat meghozatala után a Fegyelmi Bizottság Elnöke bejelenti a tárgyalás folytatását és annak résztvevői előtt kihirdeti a határozatot és annak indokolását. Röviden utal a jegyzőkönyvvel még kapcsolatban lévő aláírási teendőkre, "Szigorú megrovás utolsó figyelmeztetéssel" és "Fegyelmi úton történő hazaküldés" büntetések esetén arra, hogy a Határozatot, mint javaslatot, a Nagykövetség Munkaügyi Osztályának küldik meg és végül ismertetve a fegyelmi büntetés törlésének lehetőségét, felhívja a fegyelemsértőt a további megfelelő viselkedésre. Megköszöni a közreműködő tanúk és szakértők segítségét és a tárgyalást berekeszti.

4. A fegyelmi eljárások ügyvitele, a tárgyalási jegyzőkönyv és az eljárás további teendői

A Fegyelmi Bizottság Naplót köteles felfektetni és vezetni a megindított fegyelmi eljárásokról. (2. sz. minta.)

A Naplóba sorszámmal és dátummal ellátva be kell vezetni a fegyelmi eljárás főbb adatait (ki ellen; miért; mely szerv kezdeményezésére; a Határozat dátuma és tartalma).

A Napló sorszáma egyben az egyes fegyelmi ügyekhez tartozó valamennyi írásban lerakott dokumentum (pl. jegyzőkönyv) iktatószáma, azt minden anyagra rá kell vezetni.

A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét minden fegyelmi ügy esetében külön kell felvenni, illetve elkészíteni.

A jegyzőkönyv készülhet "Rövidített" vagy "Részletes" formában. Az Elnök dönt atekintetben, hogy az adott fegyelmi ügyben melyik formában készüljön a jegyzőkönyv. "Szigorú .megrovás utolsó figyelmeztetéssel" és "Fegyelmi úton történő hazaküldés" büntetéseket javasló bizottsági határozatok esetén "részletes" jegyzőkönyvet kell készíteni.

A Jegyzőkönyv három főrészből kell, hogy álljon, éspedig (3. sz. minta).

1. (Bevezető rész) = Ez tartalmazza a fegyelmi tárgyalás dátumát, helyét. az ügy megnevezését és a jelenlevők név és minőség (pl. bizottsági tag, tanú stb.) szerinti felsorolását.
2. (Tárgyaló rész) = Itt kell a felszólalók sorrendjében leírni az általuk elmondottakat. A vizsgálati jelentést csatolni kell a Jegyzőkönyvhöz, így annak felolvasását a Jegyzőkönyvben megismételni nem kell. Különös gonddal kell a fegyelemsértő által, valamint a tanúk és szakértők által elmondottakat leírni.
3. (Befejező rész) = Itt kell leírni a Fegyelmi Bizottság határozatát és annak indokolását pontosan, továbbá itt szerepelnek a Fegyelmi Bizottság Elnökének és a fegyelmi tárgyaláson résztvett tagjainak aláírásai, továbbá itt kell helyet biztosítani a fegyelmi büntetésben részesített fegyelemsértő aláírásának is.

Megjegyzés: A "Rövidített" jegyzőkönyvben a II. (tárgyaló) rész leírását lehet nagymértékben lerövidíteni, az I. és III. részben foglaltak azonban azonosak mindkét formában.

A fegyelmi tárgyaláson felvett "nyers jegyzőkönyv" alapján - legkésőbb a tárgyalást követő egy héten belül - három példányban (lehetőleg gépírással) el kell készíteni a végleges Jegyzőkönyvet és csatolni kell hozzá a vizsgálati jelentések példányait is.

Ezt követően a Jegyzőkönyv aláírására a Fegyelmi Bizottság Elnöke - legalább még egy bizottsági tag jelenlétében - fel kell, hogy hívja a fegyelmi büntetésben részesített fiatalt, - közölve vele -, hogy joga van az aláírása mellett odaírni, ha a Jegyzőkönyvben foglaltakkal valamiben nem ért egyet.

Ha a fegyelmi büntetésben részesített fiatal az Elnök ilyen értelmű felhívására megtagadja a Jegyzőkönyv aláírását ennek tényét az Elnök és a jelenlevő bizottsági tag rávezetik a Jegyzőkönyvbe és ezt külön is aláírják.

A Jegyzőkönyv aláírása alkalmával kell átadni írásban a fegyelmi büntetésben részesített fiatalnak a Fegyelmi Bizottság határozatát az I/3. a), b) és c) büntetési fokozatok esetén. (4. sz. minta.) Ezt követően a Jegyzőkönyv mindhárom példányát le kell rakni a Fegyelmi Bizottság irattárában.

Az I/3. d) és e) fokozatú büntetések esetén az Elnök a Jegyzőkönyvet és a mellékletét képező vizsgálati jelentést két példányban fel kell, hogy terjessze (ajánlott levélben) a Nagykövetség Munkaügyi Osztályára döntés végett. (A felterjesztéshez csatolni kell az illetőre vonatkozó esetleges korábbi fegyelmi határozatokat, illetve jegyzőkönyveket is!) A felterjesztésre kerülő Jegyzőkönyv mindkét példányát elküldés előtt láttamoztatnia kell az illetékes Állami Megbízottal és a magyar Otthonvezetővel, akik a Bizottság határozatával kapcsolatos esetleges észrevételüket jogosultak a Jegyzőkönyvre rávezetni.

"Fegyelmi úton történő hazaküldésre" vonatkozó javaslat esetén a Jegyzőkönyvhöz mellékelni kell még a következőket:

1. az NDK vállalat személyzeti minősítése (Beurteilung),
2. a hazaküldésre javasolt fiatal útlevele és
3. 1 db útlevélfényképe.

Megjegyzés: Az a) alatti vállalati véleményezés ugyanazt biztosítja, mint a Vezetőség képviselőjének véleménye, illetve aláírása azon a javaslaton, amelyet vállalati fegyelmi hazaküldés esetén a vállalat az NDK Munka és Bérügyi Hivatalához jóváhagyásra felterjeszti.

Az útlevélfényképpel kapcsolatban fontos, hogy azoknál az eseteknél, ahol az ügy súlyosabb természetéből előrelátható, hogy a büntetés eléggé valószínűsíthetően fegyelmi úton történő hazaküldés is lehet, ott a Fegyelmi Bizottság már az eljárás megindításakor tisztázza, hogy van-e a szóban forgó fiatalnak fényképe a vállalatnál. Ha nincs, gondoskodni kell, hogy időközben ez elkészüljön.

Megjegyzés; Az új csoportok kiérkezésénél, a vállalati igazolványokhoz szükséges fényképek elkészítésénél a Fegyelmi Bizottság Elnöke hasson oda, hogy a vállalat eleve tartalékfényképet is rakjon le a személyzeti anyagnál.

A Nagykövetség Munkaügyi Osztálya megvizsgálva a javaslatokat, dönt annak elfogadása vagy módosítása tekintetében és kiküldi - a Fegyelmi Bizottság Elnöke kezeihez (személyesen, tanúk jelenlétében történő átadási rendeltetéssel) a fegyelmi büntetésben részesített fiatal címére kiállított fegyelmi határozatot.

Ha jóváhagyott a büntetés "Szigorú megrovás utolsó figyelmeztetéssel", a Nagykövetség a határozattal együtt visszaküldi a Jegyzőkönyv egyik példányát az irattárban való megőrzés céljára. Ha fegyelmi úton történő hazaküldési javaslatot módosított a Nagykövetség Munkaügyi Osztálya "Szigorú megrovás utolsó figyelmeztetésre", akkor a határozattal együtt visszaküldi az útlevelet is.

Ha a jóváhagyott fegyelmi büntetés "Fegyelmi úton történő hazaküldés", akkor a Nagykövetség Munkaügyi Osztályának vezetője megvonja az illető munkavállalási engedélyét és felszólítja, hogy a határozat kézhezvételétől számított 48 órán belül hagyja el az NDK területét. Ilyen határozat kézhezvétele esetén a Fegyelmi Bizottság Elnöke haladéktalanul tájékoztatja erről az Állami Megbízottat és vele együtt tudomására hozzák ezt az NDK vállalat személyzeti osztálya vezetőjének, továbbá tájékoztatják a Vezetőség többi tagját és a magyar Otthonvezetőt. Ezután az Elnök és az Állami Megbízott együttesen személyesen átadják a hazaküldésre kerülő fiatalnak a Nagykövetség Munkaügyi Osztályának Határozatát és felhívják, hogy az utasításnak haladéktalanul tegyen eleget (határátlépési igazolványa határidőhöz kötött!) és a hátralevő időben, valamint az utazás során tanúsítson kifogástalan magatartást, mert ellenkező esetben szigorúbb következményekkel számolhat

Megjegyzés: A Nagykövetség Munkaügyi Osztálya hazaküldési határozata alapján ennek kiküldésével egyidőben az NDK Munkaügyi Hivatala írásban utasítja a vállalatot a szerződés felbontására, és ehhez mellékelve megküldi a Nagykövetségtől e célból átadott "Hazatérési Igazolvány"-t is.

5. Felszólamlás a fegyelmi határozatok ellen

Abban az esetben, ha a fegyelmi büntetésben részesített fiatal hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy a Fegyelmi Bizottság a Fegyelmi Szabályzattól eltérően, az ő önhibáján kívüli távollétében döntött az ügyében, vagy az események lényegére vonatkozó és a döntést alapvetően befolyásoló tanúvallomások ellentétben álltak a valósággal és így ezek megtévesztették a Fegyelmi Bizottságot - felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a Nagykövetség Munkaügyi Osztályának vezetőjéhez.

III.
EGYÜTTMŰKÖDÉS A KAPCSOLÓDÓ SZERVEKKEL

A Fegyelmi Bizottság egész tevékenységét a legszorosabb együttműködésben kell, hogy végezze az illetékes magyar Vezetőséggel, a magyar Otthonvezetőkkel és bizonyos összefüggésekben a Megyei Pártvezetőséggel, továbbá az NDK vállalat személyzeti osztályával és a Nagykövetség Munkaügyi Osztályával.

1. A Vezetőségekkel való együttműködésben - az előző fejezetben esetenként szereplő összefüggéseken túl - azt kell megvalósítani, hogy a Fegyelmi Bizottság a kollektíva rendje és fegyelme feletti felelősség tekintetében az üzemi négyessel együtt dolgozó testület legyen.

A közös erőfeszítéseknél, arra is nagy gondot kell fordítaniok, hogy

1. az általános nevelőmunka, ill. ennek nyomán a jó közszellem kialakításával, a szabadidő hasznos eltöltése feltételeinek megteremtésével mindenekelőtt a fegyelmi vétségek megelőzésére törekedjenek,
2. a fegyelmi büntetések nevelő hatása érvényesítése érdekében feltétlenül fontos, hagy a büntetésben részesített fiatalt a kollektíva ne hagyja magára. A Fegyelmi Bizottság tagjai is, a társadalmi szervek aktívái is törődjenek ezekkel a fiatalokkal és segítsék őket ahhoz, hogy pozitív befolyás alá kerülve mielőbb rendbejöjjenek.

Ezek biztosítására a Fegyelmi Bizottság Elnöke - a saját üzeménél - a Vezetőség minden ülésén - állandó meghívottként - részt kell, hogy vegyen. Az Elnök minden megindított fegyelmi eljárásról haladéktalanul tájékoztassa az Állami Megbízott útján az illetékes Vezetőségeket. A fegyelmi esetek tapasztalatait ki kell értékelniök a Párt, KISZ, szakszervezeti alapszervekben, a fiatalokkal a tanulságokat meg kell tárgyalni, a hozott fegyelmi határozatokat a kollektíva tudomására kell hozni (célszerű a hirdetőtáblán is közzétenni). Ha szükséges, a Vezetőség az egész kollektíva előtt is fel kell lépjen a fegyelmi helyzet romlásának megakadályozása érdekében. Rendkívül fontos a fegyelmezetlenségre okot adó körülmények lehető kiküszöbölése, a fegyelemlazulás stádiumában az azonnali fellépés, azonnali és következetes figyelmeztetés, tájékoztatás.

2. A magyar Otthonvezetővel való együttműködésben - a kollektíva rendjének és fegyelmének biztosítása feletti felelősség tekintetében - hasonlóan közösnek kell felfogni a feladatot. A Fegyelmi Bizottság tekintse az Otthonvezetőt legfőbb támaszának és tanácsadójának a sokszor bonyolult fegyelmi ügyekben felmerült problémák megoldásában, döntéseik kialakításában. Tájékoztassák minden megindított fegyelmi eljárásról, fogadják meg pedagógiai, pszichológiai tapasztalatait, tanácsait és segítsék a lakóotthon rendje és fegyelme érdekében végzett munkáját a maguk részéről is.

3. A Megyei Pártvezetőség ilyen irányú felkérésére a Fegyelmi Bizottság, illetve ennek Elnöke köteles beszámolni a kollektíva fegyelmi helyzetéről, a Bizottság végzett munkájáról. Ha a bizottság a feladatai teljesítése során olyan nehézségekbe ütközne, melyek a Vezetőségek, illetve a magyar Otthonvezető segítségével sem volnának leküzdhetők, vagy éppen ebben a körben merülnének fel feszültségek - a bizottság kérje a Megyei Pártvezetőség segítségét.

4. Az NDK vállalat személyzeti osztályával a Bizottság Elnökének állandó együttműködést kell kialakítani a következő vonatkozásokban:

a) A megindított fegyelmi eljárásokról, illetve a hozott határozatokról tájékoztatni kell a vállalatot és ugyanakkor biztosítani kell, hogy a bizottság tájékoztatási kapjon a német részről magyar fiatalok ellen megindított vállalati fegyelmi eljárásokról.

Megjegyzés: Ha a vállalat kívánja fegyelmi okból azonnali hatállyal felbontani a munkaszerződést egy magyar fiatallal, az erre vonatkozó javaslatát fel kell terjesztenie Berlinbe az NDK Munkaügyi Hivatalához "Staatliches Amt für Arbeit und Löhne". A javaslatot véleményeztetnie kell a magyar fiatalok Vezetőségével, vagy legalább annak képviseletében az Állami Megbízottal.
A Staatliches Amt (minden esetben a Nagykövetséggel egyeztetett írásbeli döntésével lép a szerződésfelbontás hatályba. Ezzel érvényét veszti a fiatal "munkavállalási engedélye" (az útlevelet és a fényképet ez esetben a vállalat küldi fel a Staatliches Amt-on keresztül a Nagykövetségre s a helyette kiállított "Hazatérési Igazolvány" is ezen az úton kerül vissza a vállalathoz).

b) Ha az a tapasztalat, hogy az általános fegyelmi helyzetet károsan befolyásolja a vállalatnál tapasztalható azon mulasztás, hogy a munkafegyelmet, a társadalombiztosítási szabályokat megsértők ellen nem lépnek fel, - ezt szóvá kell tenni a személyzeti osztály vezetőjének. Ha ez a fellépés eredménytelen maradna, a kérdést a Vezetőségnek kell az igazgatói megbeszélés napirendjére tűzni.

c) Tájékoztatást kell kapni a vállalattól a külső áthelyezésekről, mert ha más vállalathoz kerül áthelyezésre olyan fiatal, akinek a Fegyelmi Bizottság, illetve a Nagykövetség Munkaügyi Osztálya által adott, érvényben levő fegyelmi büntetése van, a Fegyelmi Bizottság az ügyre vonatkozó anyagokat meg kell hogy küldje az új munkahely (vállalat) szempontjából illetékes Fegyelmi Bizottságnak.

5. A Nagykövetség Munkaügyi Osztályával a Fegyelmi Bizottság Elnöke rendszeres kapcsolatot tart. Minden negyedév végén jelentést küld a lakóotthon fegyelmi helyzetéről, a Bizottság munkájáról, a fegyelmi ügyek számszerű és minőségi alakulásáról a Napló alapján.

A Fegyelmi Bizottság Elnöke és tagjai a fogadónapokon esetleges problémáikat megbeszélhetik a Munkaügyi Osztály illetékes munkatársával, sürgős esetekben telefonon kereshetnek a Munkaügyi Osztállyal kapcsolatot.

Olyan esetben, ha a szerződés lejártával az egész csoport hazautazik és a Fegyelmi Bizottság is megszűnik, a Naplót és az irattári anyagot előzőleg be kell szállítani a Nagykövetség Munkaügyi Osztályára.

Berlin, 1972.

(Jenovay Jenő)
a Munkaügyi Osztály Vezetője

(1. sz. minta)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
vállalatnál dolgozó
magyar fiatalok vezetősége

............./197.......... sz.

MEGBÍZÓLEVÉL

A Vezetőség megbízza Önt, hogy az 1967. május 26-i Egyezmény alapján a vállalatnál dolgozó magyar fiatalok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . lakóotthonában működő Fegyelmi Bizottságban, mint Bizottsági Tag végezzen társadalmi munkát.

Megbízása során a kiadott Fegyelmi Szabályzatnak, illetve az Elnök útmutatásainak megjelelően elő. kell segítenie a rend és fegyelem megszilárdítását és ezzel is az Egyezmény célkitűzéseinek megvalósulását.

Ezen megbízatás 197 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -ig, illetve visszavonásig érvényes.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., 197 . . . . . . . . . . . .

(3. sz. minta)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakóotthon
FEGYELMI BIZOTTSÁGA

Melléklet: Vizsgálati Jelentés

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . /197..................... sz.

......... pld.

JEGYZŐKÖNYV
I.

Felvéve 197 . . . . . . . -án, a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szám alatti lakóotthon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . helyiségében,

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. (név) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . vállalat dolgozója Fegyelmi Tárgyalásán.

Jelen vannak:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (a Fegyelmi Bizottság elnöke)
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (Fegyelmi Bizottsági tag)
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (Fegyelmi Bizottsági tag)
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (Fegyelmi Bizottsági tag)
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (Fegyelmi Bizottsági tag)
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (állami megbízott)
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (Otthonvezető)
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (Tanú)
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (Tanú)

II.

Az Elnök 18,30-kor a tárgyalást megnyitja.

X. Y. bizottsági tag felolvassa a Vizsgálati Jelentést.

X. Y. (fegyelemsértő) az Elnök felhívására elmondja, hogy a Jelentésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

(tanú) az Elnök kérdésére elmondja, hogy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

(fegyelemsértő) kijelenti, hogy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III.

A Fegyelmi Bizottság a Vizsgálati Jelentésben foglaltak, illetve a Fegyelmi Tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította hogy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (fegyelemsértő), (részben) elkövette a terhére rótt cselekményeket és ezért őt

"Szigorú megrovás írásban"

fegyelmi büntetésben részesíti.

INDOKOLÁS: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (fegyelemsértő) tette (súlyosan) megsértette a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , nehézséget okozott a kollektíva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., lejáratta a magyar fiatalok tekintélyét a lakosság előtt, vagy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A büntetés kiszabásánál a Bizottságfigyelembe vette, hogy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (megbánta, jól dolgozik a vállalatnál, - a vállalati munkáját rosszal végzi, már volt fegyelmi büntetése, rendőrségi ügye stb.).

Kelt . . . . . . . . . . . . . . , 197 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

(4. sz. minta)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakóotthon

FEGYELMI BIZOTTSÁGA

............./197.......... sz.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . vállalat dolgozója

A Fegyelmi Bizottság a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -án megtartott Fegyelmi Tárgyaláson megállapítást nyert fegyelemsértő magatartásában ( . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ) Önt vétkesnek találta és ezért

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

fegyelmi büntetésben részesíti, a következő indokolással:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A Fegyelmi Bizottság felhívja, törekedjék a jövőben magatartásán változtatni, mert NDK-beli tartózkodása csak megfelelő magatartás esetén lehetséges.

A fentiekről a Fegyelmi Bizottság egyidejűleg tájékoztatta az NDK vállalat és a magyar fiatalok Vezetőségét, továbbá a Magyar Nagykövetség Munkaügyi Osztályát.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , 197 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

(2 sz. minta)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakóotthon Fegyelmi Bizottsága

NAPLÓ