Berlin, 1981. május 2-3.
(részletek)
...
I. Az NDK-ban dolgozunk, tanulunk, élünk
...
Helyzetünk fő sajátosságát a hazánktól való többesztendős távollét adja egy baráti szocialista, de a miénktől eltérő, magasabb kultúrájú, kezdetben szokatlan környezetet jelentő országban. A fiatalok ebben az új környezetben egyidejűleg állnak munkába, fognak hozzá felsőfokú tanulmányokhoz és válnak önállóvá. A nyelvi problémák, a pozitív alkalmazkodás követelménye az új, NDK-beli – munkahelyi, intézményi – és magyar – lakóotthoni, kollégiumi – környezethez komoly feladatokat ró a fiatalokra. Az érdekvédelmi, szociális és nevelési feltételek alapvetően rendezettek, ezek kiaknázása ugyanakkor tudatos egyéni és közösségi erőfeszítéseket követel. Minden pozitív tapasztalat a hazatérés, a későbbi otthoni helytállás, boldogulás szempontjából döntő fontosságú.
1976-ban mintegy 8 000, 1978-ban ... 6 000, jelenleg 4 000 fiatal dolgozik, tanul az NDK-ban. Változott a rétegek aránya is: 1976-hoz képest 4%-ról 7%-ra nőtt a magyar ösztöndíjas hallgatók aránya, még erőteljesebben emelkedett a szerelővállalatoknál dolgozó fiatalok száma, mely most összlétszámunk 35%-a. Megoszlásuk megyénként eltérő.
A magyar fiatalok jelenleg is mintegy 90 vállalatnál, intézményben, munkahelyen – országnyi területen – tevékenykednek. Az egyezménye s fiatalok száma eddig főként Lipcse-Halle-Magdeburg és Frankfurt-Potsdam-Rostock-Berlin megyékben csökkent. Az elmúlt időben a foglalkoztató vállalatok túlnyomó többségénél rendezettek voltak a szakmai, szociális, érdekvédelmi és nevelési körülmények. Ezek mellett voltak olyan vállalatok is, ahol a meglévő gondok megoldásában nem tudtunk lényegesen előre lépni.
A magyar fiatalok három megkülönböztethető csoportjának rétegsajátos jellemzői a következők.
Az egyezmény keretében dolgozó fiatalok többnyire kevéssé átgondolt elképzelésekkel rendelkeznek a kijövetel értelméről. Számottevő részüknek nincs szakképzettsége. Életkori sajátosságaiknak megfelelően is nagyobb fokú az ösztönösségük, pozitív és negatív érzékenységük. Családi és szociális hátterük gyakorta rosszabb az átlagosnál. A termelőmunkában ugyanakkor nagy többségük helytáll.
Megfelelő lakóotthoni feltételek között élnek, döntően jó bérezési feltételek mellett dolgoznak, átlagkeresetük 730 márka [akkoriban 6 Ft volt a márka értéke, abban az évben hazakerülve 3 500 Ft a diplomás fizetésem]. Ez azonban erőteljesen differenciálódik. Vannak olyan üzemek, ahol a jó munkával is – 110-120% –csak 600-650 márka átlagkeresetet lehet elérni (pl. Robotron). Tovább szilárdult a szakmai képzés, továbbképzés és a nyelvtanulás helyzete. Bevált az érdekvédelmet és a szocialista szellemű nevelést elősegítő munkamegosztás. Ennek helyi hatékonysága döntően a személyi feltételek és a konkrét követelményrendszer függvénye. Kulcsfontosságúnak bizonyult a fiatalok kiérkezésének átgondolt megszervezése. A megfelelő kiválasztás és a fiatalok felkészítése a kiküldő szerveket rendkívül komoly feladatok elé állította. Kialakult és viszonylag jól funkcionált a fogadás rendszere, amely a társszervek együttműködésén alapult. A hazatérésre való felkészítés gondjai ellenére a búcsúztatást általában sikerült emlékezetessé tenni. AZ 1979-es és az 1980-as kiutazások alkalmával érkezett fiatalok képzettsége, felkészültsége a korábbi évekhez viszonyítva némileg jobb volt, átlagéletkoruk tovább csökkent.
A szerelővállalati fiatalok érdekeltsége a kinntartózkodásban, színvonalas munkavégzésben, anyagi vagy családi szempontból erőteljesebb. Erkölcsi normáik, szokásaik érettebbek, kialakultabbak, ennek további erősödését segíti az eléjük állított stabil követelményrendszer.
Helyzetüket, gazdasági és szociális körülményeiket a nehezedő külgazdasági viszonyok befolyásolják. A törzshelyeken a feltételek általában jók, a kisebb helyeken már kevésbé. A kemény munkával járó jobb kereseti lehetőségek nagy vonzerőt jelentenek az egyezményes fiatalok körében is, főként ott, ahol közeli kapcsolatban vannak egymással [pl. egyazon lakóotthonban élnek]. Több helyen folyik szakmai képzés, a szervezett nyelvoktatás viszont megoldatlan. Az ifjúságmozgalmi munka szervezésében nehezítő körülményt jelenteknek a gyakori létszámváltozások, átcsoportosítások. A mozgalmi munka szempontjából meghatározó jelentőségű a gazdasági és társadalmi vezetők hozzáállása. Örvendetes, hogy egyre több helyen ismerik fel a támogatás jelentőségét, a színvonala KISZ-munka gyümölcsöző helyi hatásait [ez szép volt!].
Az ösztöndíja fiatalok nem rendelkeznek minden esetben fejlett céltudattal, melynek kialakulását gátolja az a tény, hogy a külföldi ösztöndíjas képzés iránti érdeklődés otthon csökkent. Érzékenységük mind pozitív, mind negatív irányban jelentős. Kollégiumi éltük szempontjából kiemelkedő jelentőségű közösségeik fejlettségi szintje.
Tanulmányi és szociális körülményeik rendezettek. A 300 márka alapösztöndíj (1979. szeptember 1. óta) és az elérhető havi 50-70 márkás teljesítmény-alapú ösztöndíj-kiegészítés szolid megélhetési alapot biztosít. Ugyanakkor felerősödtek az egyéb jövedelem-kiegészítési törekvések is. Támogatni csak azokat a törekvéseket tudjuk, amelyek a jövedelem-kiegészítés igényét az értékes ismeretgyarapító tevékenységgel (pl. segédasszisztensi tevékenység, szakmai tolmácsolás, stb.) párosítják.
A Berlinben dolgozó és a középiskolás fiatalok számottevő részét tömöríti a követési és a középiskolás KISZ-alapszervezet.
A sajátos társadalmi munkamegosztásban végzett érdekvédelmi és nevelési tevékenység feltételei, keretei valamennyi ifjúsági réteg körében adottak, szerelővállalati és ösztöndíjas területen fejlődtek. Ennek ellenére az elmúlt években sem oldódtak meg olyan gondjaink, mint az időnként előforduló italozás, az üzletelés, a verekedés. Az egyezményes fiatalok körében előforduló fegyelmik java a fenti okokra vezethető vissza. A viszonylag magas, k. 20%-os évenkénti lemorzsolódás ebből és a beilleszkedési problémából ered.
Feltételeink az NDK-ban olyanok, hogy a fiatalok számára jól kihasználható lehetőségek nyílnak a színvonalas – egyenletes, intenzív, a technológiát pontosan követő – munkavégző-képesség elsajátítására, termelési-technológiai tapasztatok szerzésére, szakmaszerzésre és szakmai továbbképzésre, a szervezett nyelvtanulásra, közép- és felsőfokú tanulmányok folytatására (gimnázium, Külkereskedelmi Főiskola), közösségi-közéleti tapasztalatszerzésre. Lehetőség nyílik a személyes élménnyé váló kapcsolatteremtésre az NDK-beli környezettel, kultúrával.
A fiatalok egy bizonyos része vélt, vagy valódi egzisztenciális érdekeit követve munkaszerződésének lejárta után az NDK-ban való ideiglenes letelepedés mellett dönt.
Az NDK-ban dolgozó és tanuló magyar fiatalok körében kifejtett sokoldalú nevelőmunka célja és lényege, hogy sajátos feltételeink és lehetőségeink közepette, azokkal élve, az egyes fiatal és a magyar társadalom tényleges érdekeit figyelembe véve az itt töltött idő alatt célirányosan gyorsítsuk a fiatalok szakmai, közösségi-politikai fejlődését, emeljük műveltségük szintjét.
...
III. Szakmai és közösségi-politikai munkánk tartalma
...
1. Alapkötelezettségünk a munka, a tanulás
...
Az egyezményes fiatalok az elmúlt években is eredményesen járultak hozzá az NDK népgazdasági sikereihez. Döntő többségük munkájával, teljesítményével az NDK-beli környezet, kollégák, üzemi vezetők elismerését váltotta ki. Német részről ezt egyre hangsúlyosabban emelik ki. Ezt támasztja alá az átlagteljesítmények, a bérek összehasonlítása, a szocialista brigádmozgalomban való részvétel aránya. Az utóbbi években csökkent a vállalatok liberalizmusa [helyesen: toleranciája] a munkafegyelem megsértőivel szemben.
A foglalkoztatás rendszerének további stabilizálódása nyomán – pontos foglalkoztatási jegyzékek, szakszerű munkaügyi gondoskodás, stb. – jelentős mértékben csökkentek az elért teljesítményt és keresetet negatívan befolyásoló gondok. Az erőfeszítések ellenére néhány vállalatnál – mint pl. az Umformtechnik, WEMA Union – csak lassan sikerült a gondokat enyhíteni. A magyar fiatalok munkáját, teljesítményét alapvetően befolyásolja szakmai ismeretük, a termelőmunkában való jártasságuk, a betanítás gondossága, a betanulás alapossága, a munkahelyen, a brigádban érvényesülő konkrét követelmények, az érdekvédelmi nevelőmunka – az önkormányzat által is meghatározott – helyi színvonala. A kezdeti – beilleszkedési, betanulási – nehézségeket legyőzni képes fiatalok zöme eredményesen hozzájárul a vállalati tervek teljesítéséhez.
A kiérkezést követő beilleszkedési folyamat eredményességét nagymértékben befolyásolta a magyar önkormányzat és a vállalat által szervezett fogadás tartalma és minősége. A helyi közösségi munka kiemelkedő jelentőségű többhetes – néhol hónapos – szakaszát képező fogadás a KISZ-szervezetek őszi munkájának is egyik fő eseménye volt. A termelőmunkába való beállás, az új feltételek közötti eligazodás és a közösségi munkába való gyors bekapcsolódás érdekében is a legtöbb helyen bevált a patronálási rendszer.
...
2. Dolgozva tanulni - tanulva dolgozni
...
Egyezményes területen az elmúlt három esztendőben több mint ezer fiatal szerzett szakmát, ill. szakképzettséget, végzett egyéb tanfolyamot.
Szerelővállalati területen a szakmai követelményekhez illeszkedve főleg hegesztő-tanfolyamok szervezésére került sor. Egyedi példaként említhető az ÉGSZÖV által működtetett Eötvös Loránd Szakközépiskola kihelyezett osztálya a középfokú vezetőképzés segítésének céljával.
A nyelvi képzés területén minden évben kiemelkedő esemény volt az Országos Bizottság és a Munkaügyi Osztály által közösen szervezett felmenő rendszerű nyelvverseny. Ennek keretében évente – a megyei és országos döntőkben – több mint 200 fiatal adott számot felkészültségéről. Szerelővállalati területen – csekély eredménnyel – szorgalmaztuk a nyelvoktatást, de a nyelvverseny élmezőnyében mindig találkozhattunk szerelővállalati fiatal nevével is.
...
Az állami és társadalmi erőfeszítések ellenére – egyezményes területen – számos fiatal nem sajátít el megfelelő színvonalú nyelvtudást. Főleg a második évben – mikor már szabadidőben történik a nyelvoktatás – a fiatalok jelentős része lemorzsolódik a tanfolyamról. Ez alól sajnos aktivistáink sem kivételek.
A szervezett tanulás elősegítése területén eredményt a Táncsics Mihály Gimnázium kihelyezett tagozatának működtetésével értük el. Az 1975/76-os tanévben indult oktatás szervezeti kerete, működtetési rendszere az 1977/78-as tanévre megszilárdult. Öt esztendő alatt 61 fiatal szerzett érettségit. Összesen eddig 352 fő vett, illetve vesz részt az oktatásban. A tanári kar – otthonnevelők, az egyezmény keretében kint dolgozó mérnökök, egyetemi hallgatók – önfeláldozó társadalmi munkáját és a megyei irányító testület, a KISZ Drezda-Cottbus megyei Bizottsága munkáját dicséri a képzési forma megszilárdulása és eredményei.
A szakmai és társadalmi tevékenységben élenjáró fiatalok közül mintegy 100 fő nyert felvételt a Külkereskedelmi Főiskola Áruforgalmi Szakának kihelyezett tagozatára.
...
3. Eszmei-politikai nevelőmunkánk
...
Talán a legnagyobb értéke azoknak a helyi kezdeményeséseknek volt, amelyek pl. egy, az egész kolóniát megmozgató ünnepi irodalmi összeállításban, egy Radnóti-estben, a hazánkat bemutató magyar estben, vagy az NDK-beli munkatársakat hazánkról vetélkedtető programban öltöttek testet.
...
Kapcsolataink az NDK-s környezettel az FDJ-tal tovább mélyültek. Az üzemi kapcsolatok ott fejlődtek a legjobban, ahol a korábbi hagyományok, az aktív, kezdeményező, személyes kapcsolatok, a közös megállapodások és feladatok az együttműködést természetessé tették. A közös KISZ-FDJ rendezvények, társadalmi akciók, a konkrét segítségnyújtások ilyen típusú együttműködés termékei voltak. A KISZ-FDJ üzemi együttműködés olyan jó példái mellett , mint a WEMA Union, Robotron, TuR, Riesa, GYGV Hoyerswerda, ÉGSZÖV Eberswalde, Premnitz, stb., sok helyen nem tudtunk eljutni a stabil kapcsolatok kialakításáig. A megyék többségében kialakuló kiemelkedően jó kapcsolatok a közös munkavégzésben, a kölcsönös segítségben (amely elsősorban számunkra volt meghatározó jelentőségű), együttműködésben gyökereznek (pl. buchenwaldi emléktúrák).
...
4. Vonzó szabadidő program - hasznos tevékenység
...
A kolóniákon, a szervezetekben megvalósított szabadidős programok jellegzetes részét alkották a kulturális-szórakoztató jellegű megmozdulások. Ezen a téren kettős folyamatot figyelhetünk meg. Egyfelől továbbra is tapasztalhattuk a fiatalokban meglévő általános igényt a hasznos-kellemes szabadidő-eltöltésre. Másfelől ez az igény nem vezet automatikusan a különböző lehetőségek felismeréséhez, kiaknázásához, az értékes szórakoztató és öntevékenységen alapuló kulturális programok megteremtéséhez.
Az erősebb közösségekben, ott, ahol áldozatkész és szakszerű támogatásra nyílik mód (pl. az otthonnevelő által), céltudatos erőfeszítések nyomán folyamatos öntevékenységen alapuló, értékes munkaformák jöttek létre. Erre példa a lipcsei citerazenekar, a hallei irodalmi színpad, a freibergi "menyecskekórus" és a "feketék", a lipcsei és a berlini néptánc-együttesek, a Funkwerk irodalmi színpada. Újszerű, igen hasznos szabadidős programot nyújtott a kolónia lakóinak a Neustadtban rendezett "Wohnheimfest", a karl-marx-stadti "Juniális", a freibergi "Nyúl napok", a hallei "Hippi-hét", a henningsdorfi futóversenyek.
A rendszeres szabadidős-kulturális programok egyik legjobb lehetősége a klub, melyből az utóbbi években további 11 létesült. A színvonalas klubmunka fontos tényező lehet közösségeink eredményes szervezése, a KISZ tömegbefolyásának növelése érdekében is. Több bíztató kezdeményezés, pl. Neustadt, Funkwerk, Halle-Neustadt, NARVA, a riesai GYGV-klub ellenére a korábbi évekhez viszonyítva sem tudtunk áttörést elérni az igényesebb klubprogramok szervezésében.
...
IV. Közösségi-politikai munkánk szervezése - annak alapja, a szervezet
...
A kolóniákon, a szerelővállalatoknál, az ösztöndíjasok körében számos KISZ-alapszervezetben céljainkkal összhangban álló, a fiatalok személyes, emberi-politikai fejlődését jelentősen gyorsító munka folyt. Ide tartozik a riesai, a neustadti, a sömmerdai, az ÉGSZÖV merseburgi, az ebersbachi, a HfÖ berlini, az ÉGSZÖV eberswaldei, a NARVA, a TH Karl-Marx-Stadt, a Funkwerk, a TH Ilmenau, a Leuna, a BUNA, a WEMA Union, a berlini középiskolások, a KIB KISZ-szervezet. Ezekben a szervezetinkben rendszeresen és folyamatosan olyan politikai, kulturális, sport és egyéb programok, közösségi megmozdulások jöttek létre, amelyek építettek a fiatalok valóságos igényeire, ugyanakkor legfontosabb célkitűzéseinkkel összhangban voltak.
...
Berlin, 1981. április
|
|
KISZ NDK-ban működő |