A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között megkötött Munkaerő-együttműködési Egyezmény végrehajtásának NDK-beli ifjúságmozgalmi munkájáról, javaslatok a tapasztalatok hasznosítására.
Időszakos munkavállalás céljából 1967 és 1980 között 39 243 magyar fiatal utazott a Német Demokratikus Köztársaságba.
A foglalkoztatás kereteit az 1967-ben megkötött Munkaerő-Együttműködési Egyezmény biztosította. Történelmileg is újszerű volt az a kezdeményezés, amelynek következtében több mint másfél évtizeden keresztül szervezett formában magyar ifjúmunkások ezrei dolgoztak és tanultak a baráti NDK-ban.
A kiutazott magyar fiatalok nagyobb része becsülettel helytállt, országaink, népeink barátságát tevékenységével, magatartásával érdemben elmélyítette. A fiatalok ezreinek életében az NDK-ban töltött időszak személyes-emberi fejlődést jelentett. Számos fiatal általános, szakmai és közösségi-politikai fejlődése felgyorsult. A munkavállalás idejének leteltével közülük sokan korábbi hazai munkahelyükön dolgoztak tovább. Jónéhányan kíséreltek meg NDK-ban szerzett ismereteiknek és kifejlődött igényeiknek megfelelő munkahelyet választani, több százan az NDK-ban dolgozó magyar szerelővállalatoknál kamatoztatják tudásukat, s voltak, akik néhány esztendős hazai tartózkodás után újfent jelentkeztek az NDK-ba. Egzisztenciális okokból (lakás) - házasság révén - mintegy hatezer fiatal váltott konzuli útlevelet.
A kiérkezett fiatalok kisebb része munkaszerződése lejárta előtt visszautazott Magyarországra. A többség esetében különböző személyes és családi okok játszottak szerepet, akadtak, akiknél a korábban kialakított elképzelések és a megtapasztalt valóság közötti különbség hatott a korábbi hazatérés irányába.
Fegyelmi okokból a kiérkezett fiatalok mintegy 10%-át kellett hazaküldeni.
A magyar fiatalok utolsó, négyszázfős csoportja 1983 őszén tér haza.
Az Egyezmény tapasztalatainak politikai jelentősége az, hogy első ízben került sor fiatal magyar munkások nagy csoportjának - huzamosabb időn át történő - szervezett külföldi foglalkoztatására, s ezáltal két szocialista ország kapcsolatainak korábban ismeretlen, új elemekkel történő bővítésére.
A hazai ifjúságmozgalom szempontjából értékesek lehetnek kinti közösségi-politikai munka bizonyos felhalmozódott tapasztalatai. Főként azok a tanulságok, amelyek az ifjúságmozgalmi munka szervezési módjával, annak lényegi felismeréseivel függnek össze.
A felszabadulást követő hazai ifjúságmozgalom történetében ritkán nyílt olyan alkalom, hogy egy jelentős létszámú réteg valóságos élet-, munka- és lakásfeltételeihez kapcsolódva a közösségi-politikai tevékenység tényleges gyakorlatát - szinte sűrítve megjelent konfliktusait és eredményeit behatóan tanulmányozzuk. Ilyen szempontból az NDK-ban kifejtett ifjúságmozgalmi munka forrásértéke talán leginkább a NÉKOSZ-hoz hasonlítható.
Az ifjúsági szövetségre vár az a feladat, hogy a negyvenezer magyar munkásfiatal körében gyűjtött legfontosabb nevelési-mozgalmi tapasztalatokat feltárja és alkotó módon munkájába beépítse.
Az Egyezmény létrejötte, módosulása és a végrehajtásban közreműködő szervek és szervezetek feladatai
Az Egyezményt a két ország kormánya 1967. május 26-án kötötte meg. Létrejöttét magyar részről az új gazdasági mechanizmus bevezetésével számított munkaerő-fölösleg, NDK-részről nagymértékű munkaerőhiány indokolta.
Az Egyezményt 1969-ben és 1973-ban meghosszabbították, illetve módosították.
Az első időszakban az államközi megállapodás célja a magyar fiatalok 2-3 esztendős NDK-beli foglalkoztatása és szakmai tapasztalatszerzése volt.
A kezdeti időszak bizonyos nehézségei, valamint a felgyülemlő tapasztalatok nyomán 1973-tól fokozatosan előtérbe került a kiutazó magyar fiatalok szakmai és nyelvi képzése. A módosított Egyezmény lehetővé tette a magyar és az NDK-beli vállalatok közötti munkaerő-együttműködést. Kétirányúvá vált a munkaerő-csere. Szabályozta a kiutazók létszámkereteit, a fogadás és a foglalkoztatás módjait.
1973-tól a normatívákat korábban nem teljesítő vállalatokat kizárták az Egyezményből. (Kezdetben szinte a népgazdaság valamennyi területén dolgoztak magyar fiatalok, 1973-tól főként a szerszám- és feldolgozó-gépipar, az általános nehéz-, mező- és járműgépipar, az elektronika, elektrotechnika, a kohászat és a vegyipar területén.)
A helyi beállítást, betanulást és bérezést az ú.n. foglalkoztatási jegyzékek bevezetésével szabályozták. A magyar fiatalok havi keresete kiegészült a 120,- márkás ú.n. különélési pótlékkal. Bevezetésre került a szervezett szakmai és nyelvoktatás rendszere.
A megfelelő színvonalú lakóotthoni ellátást, a kulturális és szociális feltételek biztosítását az Egyezmény módosításával szabályozták. Kiépült a magyar fiatalok érdekképviseletének és nevelésének három lépcsős (üzemi, megyei, országos) átfogó rendszere. Bevezetésre került az Egyezmény végrehajtásának rendszeres üzemi, közös (magyar-német) ellenőrzése.
A magyar fiatalok érdekvédelmével, nevelésével az NDK-ban négy magyar szerv illetve szervezet foglalkozott.
Az MSZMP NDK-ban működő Bizottsága 1967 őszétől segítette az Egyezmény végrehajtását. A PB 1970-ig kiépítette a megyei pártvezetőségeket, amelyek a legnagyobb centrumokban működtek. Később, az összlétszám csökkenésével ú.n. megyei központú pártalapszervezetek (15-33 fő) jöttek létre, amelyek élén függetlenített titkár állt.
Az Egyezmény végrehajtásának NDK-ban működő magyar állami szerve a nagykövetségi Munkaügyi Osztály volt. Felelőssége kiterjedt az Egyezményben foglaltak betartatására, az eredményes végrehajtáshoz szükséges munkaügyi, szociális, kulturális és bizonyos nevelési- és fegyelmi feltételek biztosítására. A fiatalok közül kinevezett ú.n. állami megbízottak kezdettől, a lakóotthoni otthonnevelők (100 fő felett 1 fő) és a megyei munkaügyi megbízottak a hetvenes évek elejétől kerültek beállításra.
A magyar fiatalok üzemi érdekvédelmének szerves része volt a szakszervezeti képviselet.
A SZOT berlini megbízottja 1969-ben került beállításra. A magyar fiatalok foglalkoztatásuk ideje alatt a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség (FDGB) tagjai voltak, a magyar alapszervezetekbe való tömörülés és a képviselet lehetősége azonban biztosítva volt. A hetvenes évek elejére a legtöbb megyében kialakult a megyei szakszervezeti megbízottak hálózata is.
Az érdekképviseletet, nevelést és mozgósítást közösségi módon elősegítő ifjúságmozgalmi tevékenység kibontakoztatása a KISZ feladata volt.
A KISZ NDK-ban működő Országos Bizottsága 1967 őszén alakult meg. 1969-ig létrejöttek a megyei bizottságok (Drezda, Karl-Marx-Stadt, Lipcse-Halle-Magdeburg, Frankfurt-Potsdam-Rostock, Erfurt-Gera-Suhl), amelyek járási joggal működtek. A KISZ Központi Bizottsága és az FDJ Központi Tanácsának 1967. évi megállapodása lehetővé tette, hogy a KISZ szervei és szervezetei az MSZMP illetékes szerveinek irányításával, a hazai szerveződéssel megegyezően, önállóan és saját költségvetéssel dolgozzanak.
Az apparátus tagjai választott vezetőkként, a KISZ KB politikai munkatársaiként tevékenykedtek.
A hetvenes évek elejére kialakultak és stabilizálódtak azok az üzemi, megyei és országos kapcsolatok, amelyek a magyar szervek egymás közötti - s a német partnereikke1 intézményesített együttműködést lehetővé tették.
II.
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség fő céljai az Egyezmény végrehajtásának folyamatában
Az NDK-beli magyar ifjúságmozgalmi munka legátfogóbb céljait a hazai gyakorlattal megegyező törekvések képezték. A vállalt munka becsületes elvégzése, a sajátos viszonyok között, a fiatalok szocialista szellemű nevelése.
A feladat az volt, hogy az ifjúsági szövetség NDK-beli szervei és szervezetei - egyre mélyülő együttműködésben a különböző magyar és német társszervekkel - előmozdítsák a fiatalok igényes, öntudatos és internacionalista munkássá válásának folyamatát.
A kezdeti időszak tapasztalatai rámutattak arra, hogy a KISZ-nek hozzá kell járulni a kiérkező fiatalok munkájában, magatartásában és gondolkodásában lecsapódó életfelfogás, életszervezési szokások, berögződések kedvező befolyásolásához. Az NDK-beli sajátosságok közepette korán fel kellett ismerni, hogy e KISZ érdemi befolyása elválaszthatatlan a fiatalok munkahelyi, lakóotthoni és szabadidős problémáival való törődéstől. A feladatokat mindenekelőtt a kinti élet legfontosabb ellentmondásainak feloldásában, a követésre méltó értékek terjesztésében kell megtalálni.
A sajátos viszonyok között - intenzív együttlét munkahelyen, lakóotthonban, szabadidőbon - erőteljesen jelentkezett annak szükségessége, hogy a KISZ szervei, aktívagárdája a valós befolyás érdekében közösségi módon és stílusban tevékenykedjen. Ez igényelte, hogy a KISZ szervei és szervezetei olyan gyakorlatot erősítsenek, amelyben minél többen felismerik: jól felfogott személyes érdekük érvényesítésének legfontosabb feltétele, hogy támogassák e helyi önkormányzatok munkáját és személyesen járuljanak hozzá a közösségi munka hatékonyságának növeléséhez.
Az észlelt s konfliktusokat okozó ismerethiány (nyelvismeret hiánya, szakmai végzettség hiánya, aktíva elméleti képzettségének hiányra stb.), s a magyar táraszervek célirányos törekevései előtérbe állították a szervezett tanulás kérdését. A KISZ célja volt, hogy az NDK-ban töltött évek minél több fiatal számára a szervezett szakmai, nyelvi és közösségi-politikai tanulás évei legyenek.
A sajátos objektív lehetőségekből és a KISZ jellegéből eredt az NDK-ban folyó magyar ifjúságmozgalmi munka negyedik fő célja. Tárjuk fel és hasznosítsuk azokat a lehetőségeket, amelyek a fiatalok számára az NDK-ban töltött éveket a világba való konkrét kitekintés, e látókörbővülés, a megélt-megtapasztalt nemzetköziség időszakává teszik.
Az Egyezmény megkötését követő gyors felfutás, a KISZ szervezeti kereteinek viszonylag sebes kiépülése, a mindvégig tekintélyes (45-55%) szervezettség, megfelelő alapokat teremtett az intenzív ifjúságmozgalmi munkához.
A mozgalmi munka fő irányai, mindvégig fellelhető alapvető törekvései változó-fejlődő feltételrendszerben, időszakonként mozgó-alakuló gyakorlati célrendszerben hatottak.
A kezdetit időszak (1967-71) a szervezeti keretek kiépítése mellett a mozgalmi munka politikai-nemzetközi jellegének előtérbe helyezését, a termelőmunkára történő agitatív mozgósítást, a szabadidő eltöltésének értelmes mozgalmi alternatíváját és a helyi érdekvédelemmel való fokozott törődést igényelte.
1971-től kerülhetett előtérbe az NDK-beli magyar ifjúságmozgalmi munka tartalmi ismérveinek elmélyítése. Az Egyezmény és a mozgalmi munka tapasztalatai jelezték, a továbbfejlődés súlyponti kérdése a lakóotthonokban, a KISZ-alapszervezetekben folyó tevékenység tartalmi színvonalának növelése. A fő figyelem ettől kezdve az aktíva képzésére és az alapszervezeti munka elmélyítésére összpontosult.
Gyümölcsöző erőfeszítések történtek a mozgalmi munka külső feltételrendszerének lényeges javítása érdekében. Kiépült az aktíva magyarországi éves felkészítésének (táborok) rendszere. Létrejött a GST-vel (MHSZ NDK-beli testvérszervezete) az a kapcsolat, amely a magyar fiatalok ezreinek nyújtott a továbbiakban értékes szabadidős lehetőségeket. Az Express berlini kirendeltségének megalakításával kiépültek a magyar fiatalok szervezett NDK-beli és külföldi (Szovjetunió, Lengyelország) utaztatásának lehetőségei. Megkezdődött a szervezett könyv- és folyóirat-terjesztés, a KISZ Országos Bizottsága javaslatára az ILV NDK-beli terjesztőt állított be.
A nevelés és az érdekvédelem társadalmi munkamegosztásának fejlődésével (1973-tól az Egyezmény módosítása nyomán) a mozgalmi munka gyakorlati erőfeszítései a kiegészülő lakóotthoni önkormányzatokban a korábbinál differenciáltabban megjelenő feladatok, módszerek meglelésére irányultak. Megnyílt a lehetőség a mozgalmi munka egyes részterületein - pl.: politikai képzés, közművelődés, sport, stb. - a minőségi ismérvek javítására.
Az Egyezmény befejező időszakában (1978-tól) - a változó társadalmi követelményekkel is összhangban - előtérbe került a szervezett közösségek öntevékenységének növelése, a teljesítményközpontúság, a szervezett tanulási lehetőségek jobb kihasználása, az érdekfelismerés és -egyeztetés módszeresebb tanulása. Az egyezményes fiatalok körében kifejtett közösségi-politikai munka mellett növekvő figyelmet kapott a magyar szerelővállalati fiatalokkal és az ösztöndíjas hallgatókkal való foglalkozás.
III.
Az NDK-ban végzett ifjúságmozgalmi munka fő feltételei és változásai
A közösségi-politikai munka eredményességét, hatékonyságát természetszerűleg befolyásolták bizonyos feltételek, és azok változásai. A fő feltételeket tekintve az objektív és a szubjektív feltételek néhány jellemzőjét, valamint a nevelési és érdekvédelmi rendszer néhány vonását kell kiemelni.
Az 1967-ben tételezett hazai munkaerő-felesleg a későbbiekben nem bizonyult helytállónak. Ebből mindenekelőtt két dolog következett. Az NDK-ba kiutazó magyar fiatalok szakmai, politikai illetve általános emberi kiválasztásában - bizonyos minimális küszöbök meghatározásán túl - a hazai szervek célirányosságot, szelektivitást nem biztosíthattak. A jelentkezések spontán alakultak (a hetvenes években rendszeresen nem sikerült a megállapított létszámkereteket kitölteni).
A kiérkezett fiatalok zöme számára nem volt egyértelmű a munkavállalást követő hazai perspektíva, az NDK-ban töltött évek alatt kellett további céljaikat végiggondolni.
Az objektív feltételek sorába tartoznak azok az újszerű hatások, amelyekkel kivétel nélkül valamennyi fiatal találkozott, s amelyek figyelembe vétele kezdettől a kinti mozgalmi munka alapvető kérdésének bizonyult. Ezek közül kiemelkedett: a munkahellyel, a munkakörülményekkel és a közvetlen munkatársakkal való találkozás és a termelőmunkába való beilleszkedés (vagy eredendő újdonsága miatt, vagy pedig a korábban ismert gyakorlattól való eltérés miatt); a lakás- és lakóotthonbeli erőteljes egymásra utaltság, a nagyfokú önállósággal és a kereset szabad elköltésével járó lehetőség és annak felelőssége; az NDK-beli (gyáron túli) környezet sajátosságai.
Az Egyezmény keretében 18-28 év közötti (javarészt 2o év körüli), komolyabb termelési, szakmai gyakorlattal többnyire nem, vagy csak kevéssé rendelkező munkás és paraszt fiatalok érkeztek az NDK-ba. Az ország valamennyi tájáról. Vidékről a fiatalok 70%-a érkezett. Valamilyen szakképzettsége 61%-uknak volt.
A végiggondolt, viszonylag pontos cél megléte, (pl.: nyelvtanulás, szakmai tapasztalatszerzés, stb.) a kiutazók kisebb hányadát jellemezte. Sokakat a világlátás igénye, az egészséges kalandvágy vezetett. Voltak, akik egyfajta "szerencsepróbálásnak" fogták fel a kiutazást. Főleg a szakképzetlen fiatalok körében voltak sokan, akik "nem valamiért", hanem valami elől jöttek (pl.: rossz családi háttér, munkahelyi konfliktus, stb.).
A döntő többség a jobb élet lehetősége, emberi boldogulása miatt ment az NDK-ba.
Az Egyezmény sajátossága volt, hogy kezdettől - és később növekvő mértékben - igény volt számos társadalmi tisztségviselőre. Mindvégig jellemző volt, hogy a különböző szintű vezetők túlnyomó hányada - az országos szintű vezetést is beleértve - a kiérkezett fiatalok közül választódott ki. A hetvenes évektől a fiatal vezetői garnitúrát mind jobban jellemezte a személyes gyakorlati tapasztalatokon nyugvó helyismeret, a tanulásigény és a nyelvtudás.
A fiatalok szervezésének, nevelésének és érdekvédelmének alapvető egységei a lakóotthoni önkormányzatok voltak. Kezdetben az önkormányzat a KISZ-alapszervezetet és az ú.n. állami megbízottat foglalta magában. A hetvenes évek elejétől az önkormányzatok kifejlődtek. Vezető szervükké az ú.n. üzemi magyar vezetőség vált, amelynek tagjai: a KISZ-szervezet titkára, az állami megbízott, a szakszervezeti titkárt és a területi pártalapszervezet képviselője volt. Az otthonnevelő és a fegyelmi bizottság elnöke állandó meghívottak voltak.
Az üzemi magyar vezetőség feladata a vállalatnál dolgozó fiatalok érdekképviselete, a kolónia közösségi-politikai munkájának segítése, a kultúrált-egészséges és fegyelmezett együttműködés alapvető normáinak betartatása volt. A fiatalokat kollektíve képviselte a vállalat és a felsőbb magyar szervek előtt.
Az önkormányzatok belső szükségszerűségből és céligényes külső törekvések nyomán épültek ki. Két lényeges törekvést igyekeztek összekötni. Biztosítani a fiatalok érdekvédelmének, nevelésének, fegyelmének minél hatékonyabb és megbízhatóbb megvalósulását; elérni, hogy a pozitív befolyásolás a fiatalok aktív részvételével közösségi alapon és módon történjen.
A kolónián végü1is nem bizonyos funkciók alakultak egy struktúrához, hanem fordítva: a struktúra idomult bizonyos szükségszerű funkciókhoz. A köz által megbízott vezetők pedig folyamatosan a nyilvánosság előtt dolgoztak.
Az önkormányzati rendszer igazi értékét az adta, hogy (nem kevés konfliktus, nehézség árán) a fiataloknak gyakorlati módon keretet és teret adott az önszervezésre, életük adott szakaszában a számukra fontos, felelős döntések önálló kialakítására.
A megyei magyar vezetőségek és az országos vezetőség fő feladata abban állt, hogy az önkormányzatokat segítse, orientálja, képezze, valamint a feltételrendszert fejlessze.
IV.
A KISZ közösségi-politikai munkájának fontosabb eredményei, tapasztalatai és fogyatékosságai
1. Az ifjúságmozgalmi munka fontosabb eredményei
A KISZ NDK-beli szervezetei és szervei által több mint másfél évtizeden át kifejtett gyakorlati tevékenység legfontosabb eredményei leginkább három kérdéskörben ragadhatók meg: aktív hozzájárulás a kiérkezett fiatalok emberi-politikai fejlődésének előmozdításához; az NDK-beli szűkebb és tágabb környezethez fűződő kapcsolatok tudatos ápolása és elmélyítése; olyan ifjúságmozgalmi tapasztalatoknak a feldolgozása, amelyeken belül főként a szervezési mód egyes elemei érdemelnek megkülönböztetett figyelmet.
A magyar fiatalok többsége számára a három esztendő dinamikus folyamat volt, amelyben fontos értékekkel gyarapodott. Fejlődött az egyenletes, fegyelmezett munkavégző képesség és a pontosság. Tudatosult a szakmai és emberi teljesítmények fontossága és rangja. Fejlődött a fiatalok segítőkészsége, kedvező irányban szilárdult meg jellemük. A tudatlanságból fakadó előítéletek leépültek, vagy lényegesen csökkentek, a hazához való viszony számos fiatalnál bensőségesebbé és objektívebbé vált. Az újszerű hatások és konfliktusok nyomán sokakban alakult ki egy egészséges küzdőszellem. Ezrek ismertek meg és sajátítottak el fontos életszervezési értékeket (pl.: olvasás, utazás, takarékosság, tervszerűség, lakáskultúra iránti igény stb.). Számszerűsíthetően is jó eredmények jöttek létre a szervezett tanulás különféle területein. Kiemelkedő érték, hogy a tanulás kérdése (tanulni az önállóságot, eligazodást, együttműködést, munkát, szakmát, nyelvet) mindvégig a célirányos törekvések középpontjában volt.
A társadalmi, mozgalmi megbízatásokat vállaló fiatalok egy jelentős csoportja tekintélyes szervezői-vezetői tapasztalatokat szerzett, több mint félezren az MSZMP tagjaivá váltak.
A KISZ munkájának legfontosabb eredménye, hogy - a magyar társszervekkel közösen - olyan értékrendet képviselt és közvetített, amely a fiatalok tömegei számára valóságos igazodási pontokat jelzett és cselekvésre késztetett.
A fiatalok gazdasági munkájával és a munkakörülményekkel - keresettel való foglalkozás végigvonult az Egyezmény időszakán. Az első időszakban (72-73-ig) a súlyponti feladatoltat a mozgósító jellegű akciók (részvétel a brigádmozgalomban) a foglalkoztatási körülmények tisztázására irányuló erőfeszítések (betanulás körülményei, bérelszámolás, stb.), s a kiemelkedő politikai események alkalmából szervezett felajánlások képezték. Nagy siker volt az 1973. évi berlini VIT, majd a vietnámi szakmunkásképző iskola felépítése kapcsán szervezett társadalmi munkaakció.
A hetvenes években az erőfeszítések a munkában való helytállás minőségi ismérveinek elmélyítésére irányultak. Szemléletes példa a kiérkező "újak" fogadásának gyakorlata, amelynek lényegét egy, a közösség által tudatosan megszervezett több hónapos beillesztési folyamat adta. A feladatvállalás rendszerének kiterjesztése, az aktíva személyes példamutatásának elmélyítése, a mozgalmi ösztönzés kialakuló rendszerei (kitüntetések, jutalomutazások), a jó szakmai munka rangjának növelése irányában hatottak. Eredmény volt, hogy a mozgalmi munka gyakorlatával is sikerült sok fiatalban kialakítani azt a felismerést, hogy a vállalatnál dolgozó magyarok NDK-s megítélésének alapja (s ezáltal az illetékesek hozzáállásának is fundamentuma) a fiatalok szakmai teljesítménye.
Fontos volt, hogy a KISZ a maga lehetőségeivel hatékonyan hozzájáruljon az egyes lakóotthonokban, önkormányzatokban a szervezett, erős közösségek kialakulásához, az élő-eleven közösségi-közéleti tevékenység kibontakoztatásához. Az érdekfelismertetés, -egyeztetés és -érvényesítés közösségi módjainak tanulását a KISZ tevékenységével jelentősen előremozdította. Az aktíva és a fiatalok közösségi-közéleti fejlődésének gyorsító tényezője volt, hogy - az adott viszonyok között - tevékenységük eredményei és kudarcai erőteljesen visszahatottak a közösség tagjaira. A nyilvánosság a közügyekben adott volt, az információk elzárásának lehetősége nem volt meg.
Az egyezményes fiatalok körében kifejtett közösségi-politikai munka áramköreibe a hetvenes évektől kezdve sikerült az NDK-ban tanuló magyar ösztöndíjas hallatók egy jelentős rétegét is bekapcsolni, ami a mozgalmi munka színvonalára kedvezően hatott.
A KISZ munkájával hozzájárult a munkásfiatalok szervezett tanulásának kibontakoztatásához. Másfél évtized alatt öt olyan rendszer alakult ki, amelyek lehetővé tették a fiatalok tömeges képzését: a szakmai oktatás és továbbképzés rendszere; a nyelvi képzés rendszere; a szervezett mozgalmi-politikai tanulás rendszere; az általános középfokú oktatás; a felsőfokú (külkereskedelmi) szakmai oktatás.
A hetvenes évektől az önképzés és a szervezett tanulásban való részvétel a KISZ programjának részévé vált. A tanulás közösségi követelményének gyakorlati megvalósítása érdekében a KISZ önálló rendszereket (aktíva képzése, pol. tömegoktatás, gimnázium) működtetett, mozgósított (szakmai képzés, nyelvi képzés), sajátos munkaformákat, lehetőségeket alakított ki (éves nyelvversenyek rendszere, könyv- és folyóirat-terjesztés; hang-dia programok stb.).
Konkrét eredmények jöttek létre a szabadidő értelmes kihasználásának más területein is.
A hazafias és internacionalista nevelést szolgáló helyi, megyei és országos tömegpolitikai rendezvények rendszere kifejlődött. Hagyományozódó, sajátos formák jöttek létre (pl.: E. Thälmann és Alpári Gyula emléktúrák) és a legnagyobb megmozdulások is döntően a társadalmi aktivisták szervezőmunkája nyomán születtek.
Kulturális-szórakoztató területen rendszeresen erőfeszítések folytak az igények felkeltése és értelmes kielégítése érdekében. A helyi klubépítés és működtetés, az amatőrmozgalom kibontakoztatására tett kísérletek, a hazai amatőr és hivatásos művészek-együttesek rendszeres meghívása, a megindított mozgalmak (szavaló-verseny, Ki mit tud, stb.) a hazai filmek felhasználására irányuló kísérletek erről tanúskodnak. Mindamellett a lakóotthonok folyamatos és intenzív kulturális ellátását a KISZ nem tudta biztosítani.
A sport és a turisztika feltételrendszerét a hetvenes években sikerült jelentősen fejleszteni. Kiemelkedő eredményességű volt a GST-vel kötött megállapodás, amelynek következtében a magyar fiatalok ezrei vettek részt az NDK sport és honvédelmi szervezetének munkájában. Az EXPRESSZ berlini képviseletével kialakított együttműködés nyomán a magyar fiatalok ezrei vettek részt NDK-beli és külföldi (Szovjetunió, Lengyelország) utazásokon.
A KISZ vezető szerveinek célirányos törekvése volt az NDK-beli környezethez, testvérszervezetünkhöz fűződő kapcsolatok ápolása - elmélyítése. A sajátos helyzet és a tudatos erőfeszítések nyomán - fokozatosan - újszerű és az érdemi kapcsolatok jöttek létre. A KISZ és az FDJ közötti konkrét és közös munkán alapuló együttműködés formái látványos megmozdulások rendszerében (KISZ-FDJ baráti találkozók) de a hétköznapi aprómunkában is (közös alapszervezeti vezetőségi ülések, segítségadás) testet öltöttek. Az érdemi együttműködés intenzitását magyar részről meghatározóan befolyásolta a KISZ vezetőinek személyes hozzáállása, nyelvtudása. Országos és megyei szinten, általában korrekt és intenzív kapcsolatok alakultak ki, jó néhány kezdeményezés valósult meg, üzemi szinten erősen változott a KISZ és az FDJ-szervezetek munkakapcsolatának színvonala.
Az NDK-beli magyar ifjúságmozgalmi munka eredménye, hogy a sajátos viszonyok között a közösségi-politikai munka szervezési módjának értékes tapasztalatai halmozódtak fel.
Szinte kezdettől fel kellett ismerni a mozgalmi munka hatékonyságát meghatározó konkrét cél és program jelentőségét. Alapvetőnek bizonyult az értékelés, tervezés és végrehajtás közösségi módjának kérdése, a mellérendeltségben dolgozó fiatal, tapasztalatlan vezetők konstruktív együttműködésének problematikája Értékes tapasztalatok születtek a közösségek, vezetők (apparátus) munkájának, teljesítményének nyilvános mérése területén, valamint a vezetők személyiségének valóságos kihatásában. Hasznos tanulságok halmozódtak fel a fiatalok nevelése szempontjából is fontos érdekfelismertetés és érdekkényszerítés adminisztratív/intézményesített és közösségi módszereinek kombinált alkalmazása során.
2. Az ifjúságmozgalmi munka fontosabb tapasztalatai
A közösségi-politikai munka hatékonyságát (az evidens tényezőkön túl. pl. szervezeti keretek kiépülése, fog1alkoztatási viszonyok alapvető szabályozottsága, stb.) meghatározóan befolyásolta, hogy az adott KISZ-szervezetben, testületben milyen pontosan sikerült megfogalmazni a közös célokat. Ennek követelménye volt e fiatalok valóságos helyzetének, legfontosabb közös gondjainak ismerete, illetve az a párbeszéd-gyakorlat, amelynek során az aktíva, a KISZ vezetői feltárják a legfontosabb ellentmondásokat. Az 1970-től Magyarországon rendezett ú.n. nyári táborok egyik fő funkciója volt az adott lakóotthonban, közösségben jelentkező legfontosabb ellentmondások feltárása és az aktíva körében a reális célok közös kialakítása. Azok az elképzelések, programok valósultak meg eredményesen, amelyek legalább a fiatalok egy részének természetes helyzetéhez, igényeihez illeszkedtek.
A közösségi munka szervezésének kiemelkedő tapasztalata volt a közösségi mód jelentőségének kérdése. A fiatalok elérésének, megnyerésének egyik kulcskérdése volt, hogy a KISZ vezetői, testületei saját gyakorlatukkal igazolják, hogy a közösségi célok kialakítása és megvalósítása széleskörű együttműködésben történik. Fontos feladat volt azoknak a módszereknek a keresése, amelyek ebben az irányban hatnak. Így alakultak ki az egyes időszakokban olyan munkaformák, mint az apparátus tagjainak folyamatos területi munkája, jelentősebb megyei, országos rendezvények egy-egy KISZ-szervezet által történő megrendezése, a megyei és az országos testületek lakóotthoni agitációs látogatásai, a társadalmi aktívának a megyei és országos szintű tervező/kidolgozó feladatokba történő tömeges bevonása.
A felsőbb szervek annak függvényében tudtak az irányításuk alá eső KISZ-szervezetekre több vagy levesebb befolyással lenni, hogy a közösségi fejlődésnek milyen fokán álltak.
A legerősebb bizottságok köré széles aktívagárda tömörült, a gyengéknek a megyei feladatok megoldására is keresni kellett az aktívát.
A sajátos viszonyok (lakóotthon, nagy területen magyarok) kezdettől elősegítették a mozgalmi munka nagyfokú nyilvánosságát. Horizontálisan és vertikálisan egyaránt.
Ez minden aktivista, vezető számára elősegítette a nagyobb fokú megmérettetést. A vezetők munkája, magatartása, szereplése gyorsan és áttétel-mentesen a közvélemény által értékelve lett. Ez egyrészt nehezítette a helytállást (ami esetleg elkedvetlenedéshez vezetett), másrészt elősegítette az aktíva, a vezetők intenzívebb fejlődését. A KISZ-szervezetek tevékenységében az egyes időszakokban a kritikától való elzárkózás a befolyás csökkenéséhez, a kritika keresése a befolyás növekedéséhez vezetett.
Az alapszervezetek és a KISZ-szervek munkájában kulcskérdésnek bizonyult a vezetők személyisége. Kimagasló teljesítményre azok az alapszervezeti, szervezeti, testületi vezetők voltak képesek, akik (a jóindulaton, lelkiismeretességen túl) az adott közösség átlagszínvonalához képest valamilyen lényeges területen (szervezőkészség, ötletesség, elméleti felkészültség, pedagógiai érzék, stb.) kiemelkedtek.
A mozgalmi munka gyakorlatában jelentős szerepet játszottak a különböző külső feltételrendszerek. Az NDK-s gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy a fiatalok foglalkoztatásában, alapvető szociális, kulturális helyzetében, szakmai-nyelvi képzésében fontos állami-intézményesített feltételeket nem lehet önként vállalt társadalmi erőfeszítésekkel pótolni. Másfelől a jelzett feltételek javulása és a mozgalmi munka külső feltételrendszerének fejlődése sem vezetett mindig a közösségi-politikai munka hatékonyságának valóságos növekedéséhez.
A döntő tényező mindenkor az aktíva akarata, szemlélete, tudása és áldozatvállalása volt.
3. Az ifjúságmozgalmi munka fontosabb fogyatékosságai
A jelzett fontosabb tapasztalatok felismerése a valóságban elsősorban a gyakorlati munka (erőfeszítések és kudarcok) eredménye volt, és alapvetően ösztönösen történt. A KISZ vezetői általában olyan fiatalok voltak, akiknek az NDK-ban végzett gyakorlati munka folyamatában kellett eljutni a kinti közösségi-politikai munka szempontjából meghatározó felismerésekhez. Az egyik legnehezebb feladat a gyakorlati tapasztalatok szükséges elméleti általánosítása volt. Ugyanilyen nehézséget jelentett az aktíva körében az elméletileg helyes törekvések konkrét helyzetre történő alkalmazása.
Ott, ahol a fiatalok léthelyzetében sokakat érintő, nagy problémák voltak (pl. foglalkoztatási viszonyok), és az általános műveltségi szint nagyon alacsony volt, a KISZ nehezen ért el eredményeket.
A KISZ pozitív platformja, az aktíva munkája, a közösségi eszközrendszer még a legerősebb szervezetekben sem bizonyult elégségesnek ahhoz, hogy egy bizonyos réteg körében a deviáns viselkedést (verekedés, stb.) megelőzze. A fegyelmi helyzet tudatos javítására csak a legerősebb KISZ-szervezetek vállalkozhattak. A jelentős fegyelmi problémákkal küzdő lakóotthonokban viszont nehezen fejlődött ki erős KISZ-szervezet.
A kiépülő és magasan szervezetté váló nevelési-érdekvédelmi rendszerrel egyidejűleg (számos, korábban a KISZ által végzett helyi érdekvédelmi feladatkör intézményesülésével) nehezebben sikerült meglelni a valóságos mozgalmi feladatokat. A bonyolultabb rendszerben az operatív beállítódású aktíva nehezebben igazodott el.
A szervezetekben, de a testületekben is az egyik legnehezebb feladat a magasabb szintre lépés volt. Számos aktivista, vezető számára a legnehezebb feladat a működtetést meghaladó tudatos fejlesztés volt. A mozgalmi munkának az a fázisa, amikor például a közösség a vezetői követelés időszakából az aktíva követelésének időszakába jut.
Általában nehezen valósult meg (csak néhány lakóotthon, közösség esetében) a kialakuló pozitív hagyományok tudatos folytatása és továbbfejlesztése. Bár a hagyományozódó formák többnyire tovább éltek (pl. újak fogadása, ünnepek, búcsúztatás) a tartalmi meghaladásra való törekvés nem volt jellemző.
Megyei és országos szinten ezekre a kérdésekre nagyobb figyelem fordult.
V.
Összegzés
1967 és 1980 között az Egyezmény keretében közel negyvenezer magyar fiatal utazott az NDK-ba. A kiutazott fiatalok nagyobb része becsülettel teljesítette a munkaszerződésben vállalt kötelezettségeket, bár jelentős részük nem töltötte le a vállalt időszakot, többségük családi problémák, vagy a helyzettel való elégedetlenség, kisebb részük fegyelmi vétség miatt utazott idő előtt vissza Magyarországra.
A Munkaerő-együttműködési Egyezmény újszerű kezdeményezés volt országaink és egyáltalán a szocialista országok történetében.
A kiutazó magyar munkásfiatalok - 1973-tól megfelelő feltételek közepette - fokozatosan javuló lehetőségeket kaptak a szakmai tapasztalatszerzésre, a szakmai, nyelvi, közösségi-politikai és általános kulturális gyarapodásra. A meglévő lehetőségekkel a fiatalok különbözőképpen éltek.
A magyar fiatalok nagyobb része számára az NDK-ban töltött évek a szakmai és nyelvi tanulást, a közösségi-politikai élményszerzést, a személyes emberi fejlődést jelentették. A konkrét célokkal kiérkező, valamint a kiérkezést követően felelős közösségi-közéleti megbízatásokat vállaló fiatalok szakmai és emberi-politikai fejlődése jelentősen felgyorsult. A legjobbak közül sokan az NDK-ban váltak az MSZMP tagjaivá.
A fiataloknak egy számottevő csoportja nem töltötte le a vállalt időszakot. Volt, akit fegyelmivel kellett hazaküldeni. Ebben - a szubjektív tényezőkön túl - szerepet játszott, hogy a kiválasztás, a felkészülés, valamint a későbbi hazailleszkedés hatékonyabb szabályozását nem sikerült megoldani, valamint az, hogy a kezdeti időszakban számos újszerű nehézséget kellett az illetékes szerveknek felismerni és megoldani.
Az NDK-ban működő magyar és NDK-beli társszervek folyamatosan - és a kezdeti nehézségeken felülemelkedve - nagy figyelmet fordítottak a magyar fiatalok eredményes foglalkoztatására, érdekvédelmére és nevelésére.
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség kezdettől részt vett az Egyezmény végrehajtásában. A KISZ NDK-ban működő szervei és szervezetei - az MSZMP illetékes szerveinek irányításával a magyar ifjúságmozgalmi munkát újszerű feltételek közepette megindították és kifejlesztették. A munka legfontosabb eredménye, hogy pozitív értékrendet sikerült képviselni és közvetíteni a magyar fiatalok és az NDK-beli környezet számára. A KISZ tömegbefolyása jelentős volt. Az ifjúságmozgalmi munka folyamatában újszerű és értékes kapcsolatok épültek ki a Szabad Német Ifjúság központi és területi, helyi szerveivel. A konkrét együttműködés folyamatában hozzájárultunk a két ifjúsági szövetség kapcsolatainak elmélyítéséhez.
A KISZ NDK-ban működő országos és megyei bizottságai, szervezetei a 16 esztendő folyamán jelentős segítséget kaptak a KISZ KB vezetésétől, illetve egyes osztályaitól, az MNK berlini Nagylövetségétől és a berlini Magyar Kultúra Házától.
VI.
Javaslatok az NDK-ban kifejtett ifjúságmozgalmi munka tapasztalatainak további hasznosítására
Az NDK-ban 1967 óta kifejtett magyar ifjúságmozgalmi munka felhalmozódott tapasztalatainak további hasznosítása érdekében az alábbiakat javasoljuk:
1. A KISZ KB illetékes osztálya kérjen fel és bízzon meg szociológiai ismeretekkel rendelkező szakembert az Egyezmény ifjúságpolitikai-ifjúságmozgalmi tanulságainak dokumentum-elemzésen mélyinterjú-sorozaton és kérdőíves felmérésen alapuló feldolgozására.
2. A KISZ KB illetékes szervei vizsgálják meg a további munkaerő-együttműködés - kölcsönös gazdasági érdekeken alapuló mozgalmi szorgalmazásának lehetőségeit. Meglévő gazdag tapasztalatainkat felhasználva célszerűnek tűnik kiválasztott magyar fiatalok NDK-beli időszakos foglalkoztatása, meghatározott üzemekben. A hazai érdekeket figyelembe véve elsősorban a mikroelektronika területén lehetne - az NDK számára is - javaslatot kialakítani. Feltehető, hogy kis létszámban - évi 80-100 fő - esetleg KISZ-megbízatással történő delegálása népgazdasági szempontból is hasznos lenne. A két-három esztendős kinn-tartózkodást a szakmai, nyelvi és mozgalmi követelmények optimálisan kialakított rendszerével lehetne ötvözni.
3. A KISZ KB Intéző Bizottsága erkölcsileg és anyagilag támogassa egy olyan dokumentumfilm elkészítését, amely az NDK-ba kiutazott magyar munkásfiatalok közösségi életének itthon is hasznosítható fontosabb tapasztalataival foglalkozik.
Berlin, [1983. (az eredeti dokumentumon nincsen dátum, sem aláírás)]
1. sz. melléklet Létszám-statisztika 1967-1981.
2. sz. melléklet Iparági-üzemi részvétel az Egyezményben
3. sz. melléklet A KISZ-tagok létszámának és szervezettségének, valamint a párttagfelvétel alakulása
4. sz. melléklet Az önkormányzati rendszer felépülése
5a. sz. melléklet Képzési, szakképzési adatok
5b. sz. melléklet Külkereskedelmi Főiskola kihelyezett tagozata
6 sz. melléklet A politikai képzés és a közművelődés fontosabb ismérvei
* A mellékletek részletes adatai a web-mesternél érhetők el