MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

Hivatkozási szám: MüM 1/1975.

Tájékoztató

az NDK-ba szakmai gyakorlatszerzés céljából történő ideiglenes foglalkoztatásra utazó dolgozóknak

Budapest, 1975.

BEVEZETŐ

A tudomány és technika fejlődése egyre fokozza az igényt a szakemberek, a fiatalok nemzetközileg is helytálló tudása, sokoldalú szakmai tapasztalata és ismerete iránt. Ennek megfelelően a szocialista országok között az eddiginél szélesebb körben bontakozik ki az együttműködés, a fiatalak szakmai tapasztalatcseréje.

A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság együttműködése keretében lehetőség nyílik arra, hagy a fiatal magyar munkások; mérnökök az NDK szocialista üzemeiben dolgozzanak, és ezúton ismerkedjenek meg a technika alkalmazásával, szerezzenek szakmai, gyakorlati tapasztalatokat. Nemcsak technikusok és szakmunkások, hanem szakképzetlen és érettségizett fiatalok is jelentkezhetnek munkára és szerezhetnek szakmai gyakorlatot.

A szakmai gyakorlat során a fiatalok elsajátíthatják a német nyelvet, utazhatnak az NDK-ban és megismerkedhetnek tájaival, városaival. közben ápolják és erősítik a magyar és német nép barátságát, a két ország ifjúságának, ifjúsági szervezeteinek kapcsolatait. Az együttes termelési, politikai, kulturális és sportlehetőségek mind a német, mind a magyar fiatalokban gazdagítják az igaz hazafiságot és a proletár nemzetköziség érzését.

A két ország együttműködése lehetővé teszi, hogy a magyar és NDK vállalatok termelési és kereskedelmi kapcsolata mellett bővüljön a vállalatok személyi és munkaerő kooperációja is. Az NDK-ban végzett szakmai gyakorlatról visszatérő magyar dolgozók szélesebb körű termelési ismeretei nagymértékben hasznosíthatók a vállalat termelési és műszaki továbbfejlődése terén.

A kiutazó dolgozóknak tájékoztatást adunk a következőkben az NDK-ban történő foglalkoztatásukkal összefüggő legfontosabb tudnivalókról.

A kiutazó fiatalok .a hazaitól eltérő szokásokkal, jogszabályokkal találkoznak az NDK-ban. Ezeket a szokásokat és jogszabályokat tiszteletben kell tartani, ezek érvényesek a kiutazott magyar állampolgárokra is. A jogszabályok nem ismerete nem mentesít - azok megsértése esetén - a felelősségrevonás alól.

Javasoljuk, hogy ezt a tájékoztatót a kiutazásuk után is őrizzék meg, s az esetleges problémáik előfordulásakor tanulmányozzák át, mert sok esetben ezúton is felvilágosítást kaphatnak.

I.
A) HAZAI MUNKAVISZONY - MUNKAKÖNYV

A jelenlegi hatályban levő 17/1967. (XII. 31.) MüM sz. rendelet rendezi a kiutazó dolgozók munkaviszonyát.

1. Az NDK-ban történő munkavállalás tartama alatt a dolgozók belföldi munkaviszonya szünetel. Ez az idő mind a munkaviszonyhoz fűződő kedvezmények, mind a társadalombiztosítási szolgáltatásokra jogosultság szempontjából belföldön munkában töltött időnek számít.

2. Az 1. pontban foglalt jogosultság a dolgozót csak akkor illeti meg, amennyiben a külföldi foglalkoztatása megszűntét követően a rendelkezésre álló utazási lehetőségek igénybevételével haladéktalanul hazatér és legkésőbb 15 napon belül vállalatánál továbbfoglalkoztatás végett jelentkezik. Egyébként munkaviszonyát a munkaviszony szüneteltetésének kezdeti napjával "jogszabálynak meg nem felelő módon" megszűntnek kel1 tekinteni.

3. A dolgozó külföldi munkavállalás tartama alatt belföldi vállalattól munkabért nem kaphat. Ezen túlmenően nem részesülhet a dolgozó a belföldi vállalattól egyéb, a tényleges munkavégzéssel összefüggő, - juttatásban [sic!] sem (pl. szabadság, prémium, nyereségrészesedés stb.).

4. A munkaviszonyból külföldi munkavállalásra kiutazó dolgozó munkakönyvének kezelésére, megőrzésére és nyilvántartására a munkaügyi miniszter erre vonatkozó rendeletét figyelembe véve, az a vállalat jogosult, amellyel a dolgozó munkaviszonyban áll. A munkakönyvbe a munkaviszony szünetelésére vonatkozó bejegyzéseket nem tesznek.

5. A nem munkaviszonyból kiutazó dolgozó NDK-ban munkában töltött ideje a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete alapján belföldön is munkaviszonyban töltött időnek számít. Az így kiutazó dolgozó munkakönyvét nem kell hogy leadja. A külföldön munkában töltött igazolt idejét (erről az NDK vállalatok megfelelő igazolást adnak a dolgozónak), majd az a vállalat jegyzi be a munkakönyvébe, amelynél hazatérése után első ízben munkaviszonyba lép. A vállalat a dolgozó által bemutatott igazolás alapján a külföldi munkaviszonyt a munkakönyv harmadik oldalán tünteti fel. Az "évtől évig" rovatba kell bejegyezni a figyelembe veendő idő tartamát (pl. 1967. november 16-tól 1970. november 16-ig), a "megjegyzés" rovatba a beszámítás jogcímét (NDK-ban töltött igazolt munkavállalás), a "bejegyzés alapjául szolgáló okirat" című rovatba pedig a bemutatott igazolás számát és az NDK vállalat nevét kell bejegyezni. Ezek alapján a bejegyzés szerinti időtartamot munkaviszonyban töltött időként kell elismerni.

6. A kiutazó dolgozók családtagjai is részesülnek Magyarországon társadalombiztosítási ellátásban. Ha valamely dolgozónak a kiutazást megelőzően nem volt, vagy nem maradt fenn hazai munkaviszonya, úgy a hozzátartozóknak a tanács munkaügyi osztálya (egyébként a vállalat) igazolja az NDK-ban fennálló munkaviszony tényét. Hazatérése után az 5. pontban elmondottakhoz hasonló módon, de minden esetben be kell jegyeztetni a dolgozó társadalombiztosítási nyilvántartási lapjára is az NDK-ban munkaviszonyban töltött időtartamot.

B) MUNKAVISZONY ÉS MUNKAJOG AZ NDK-BAN

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya együttműködésük elmélyítése és a két állam közötti baráti kapcsolatok bővítése érdekében 1967. május 26-án egyezményt kötött fiatal magyar dolgozóknak az NDK szocialista üzemeiben szakmai gyakorlati tapasztalatok szerzése céljából történő ideiglenes foglalkoztatására.

A foglalkoztatás munkaviszony létesítésén keresztül történik. Egyrészről az NDK vállalat, másrészről a magyar dolgozó meg határozott idejű munkaszerződést köt a foglalkoztatás lebonyolítására. A munkaviszonyra kötött szerződésből mind a vállalatra, mind a dolgozóra meghatározott jogok és kötelezettségek hárulnak. Ezeket egyrészről a Német Demokratikus Köztársaság mindenkor érvényes Munka Törvénykönyve, ennék végrehajtását szabályozó egyéb munkajogi rendelkezések, a két állam közötti egyezmények, másrészről a dolgozó és az állami vállalat mint munkáltató között kötött munkaszerződés megállapodásai rögzítik.

1. Munkaszerződés

Az NDK vállalat minden magyar dolgozóval a munkahelyre érkezést követően hat napon belül a foglalkoztatási időre szóló magyar és német nyelvű munkaszerződést köt. Ennek kitöltésével és aláírásával jön létre a dolgozó és a vállalat közötti munkaviszony. A szerződés mintája a .következő:

Munkaszerződés-minta

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya között fiatal magyar dolgozóknak gyakorlati tapasztalatok szerzése céljából a Német Demokratikus Köztársaság szocialista. üzeme2ben történő ideiglenes foglalkoztatása tárgyában kötött kelt egyezmény alapján egyrészről
a vállalat megnevezése mint munkáltató,
másrészről dolgozó elő- és utóneve, lakóhelye, születési ideje, családi állapota, szakképzettsége,
a Magyar Népköztársaság jogszabályai alapján eltartásra kötelezett személyek száma és születési adatai,
mint a dolgozó között az alábbi munkaszerződés jött létre:

1. §.

A dolgozó és állami vállalat, mint munkáltató jogai és kötelezettségei a Német Demokratikus Köztársaság mindenkor érvényes Munka Törvénykönyvéből, egyéb munkajogi rendelkezéseiből, a fent hivatkozott Egyezményből, valamint a jelen munkaszerződésben rögzített megállapodásból jönnek létre.

2. §.

A ... vállalat kötelezi magát, hogy
... munkavállalót, mint
... munkakör megjelölése
... napjától számított időtartamra foglalkoztatja. A megegyezés szerinti munkakört az érvényes kollektív szerződés rendelkezéseinek megfelelő
... bércsoportba sorolja be és munkahelyéül
... határozza meg.
... dolgozó kötelezi magát, hogy a fent nevezett időben a megjelölt állami vállalatnál ilyen jellegű munkát végez.

3. §.

A magyar dolgozó a bérezést, egyéb munkafeltételeket és a munkavédelmet illetően az üzem német dolgozóival egyenlő bánásmódban részesül. Részletkérdésekben a munkaviszonyra alkalmazandók a ... napján kiadott kollektív szerződés rendelkezései.

4. §.

A dolgozó évente 15 munkanap minimális szabadságot kap. Ha annak feltételei adottak, úgy a munka jellegétől függően pótszabadságban részesül a ... szabadság-keretkatalógusnak megfelelően, illetve az üzemen belüli szabadságra vonatkozó megállapodás szerint.

5. §.

Az állami vállalat a Német Demokratikus Köztársaság törvényes rendelkezéseinek megfelelően a dolgozónak védőruházatot és védőeszközöket bocsát rendelkezésére térítésmentesen. A védőeszköz és védőruha az üzem, tulajdanában marad.

6. §.

... dolgozó kötelezettséget vállal arra, hogy:

- a baráti együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás szabályait figyelembe veszi;

- a rábízott munkafeladatokat jó minőségben, megfelelő módon és határidőre elvégzi;

- a munkaidőt és a termelési eszközöket maradéktalanul kihasználja, valamint szem előtt tartja a takarékosság elvét;

- károsodástól és veszteségtől megvédi a szocialista tulajdont és elősegíti annak gyarapodását;

- meglevő szakmai tudását és tapasztalatait alkalmazza és azt tökéletesíti;

- az egészségi, a munka- és tűzvédelmi szabályokat betartja;

- a munkafeladat teljesítésére vonatkozó utasításokat teljesíti;

- az üzem által szervezett nyelvoktatásban részt vesz.

7. §.

Minden, a személyi viszonyokban beállott változást, amely a munkaviszonyra nézve jelentőséggel bír (lakásváltozás, házasságkötés stb.) az illetékes vezetőkön keresztül az alkalmazó vállalat személyzeti osztályával késedelem nélkül közölni kell.

8. §.

A munkaviszony befejezésének időpontját az üzemvezető és dolgozó kölcsönös megegyezése alapján a hazatérés előtt egy hónappal állapítják meg. A munkaszerződésben felvett feltételek megváltoztatása csak a szerződő felek kölcsönös egyetértése alapján történhet. Ilyen egyértelmű megállapítását írásban kell rögzíteni.

9. §.

Jelen munkaszerződés teljesítése során esetleg felmerülő viták eldöntésére a Német Demokratikus Köztársaság azon szervei illetékesek, amelyek a munkajogi viták eldöntésével foglalkoznak.

Kelt ...

2. A munkaszerződés módosítása

   a) A munkaszerződésben megállapított feltételeket csak írásban kötött szerződéssel lehet megváltoztatni. Erről a vállalatnak az illetékes szakszervezeti bizottságot értesíteni kell. A módosító szerződéseket legalább három hónappal a módosítások hatályba lépése előtt meg kell kötni. A három havi szerződés-módosítási határidő csak valamely váratlan, s objektív tényező racionalizálási intézkedés, struktúra módosítás stb.) fennállása esetén rövidíthető le.

   b) Ha a dolgozót üzemzavar, munkaszünetelés, leállás esetén más munkával nem tudják megbízni, abban az esetben a díjazás mértékét a vállalati kollektív szerződés szabályozza.

3. A munkaszerződés felbontása (munkaviszony megszűnése)

   a) A munkaszerződés az ideiglenes foglalkoztatásra kiadott munkavállalási engedély lejártának napjával felmondás nélkül megszűnik. Ezen határidő előtt a munkaszerződés csak indokolt esetben és csak a vállalat felettes irányító szervének előzetes egyetértésével és a Magyar Népköztársaság Nagykövetségének hozzájárulása után bontható fel, a tartozások rendezése után. Kivételes esetben a vállalat a szerződést 34-35 hónapra is kötheti.

   b) A munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő, vagy a szocialista munkafegyelmet súlyosan megsértő dolgozót azonnali hatállyal is el lehet bocsátani. Elbocsátás esetén a vállalat felettes irányító szerve dönt a dolgozó újabb elhelyezése kérdésében, vagy jóváhagyja a végleges hazatérést. Ez utóbbihoz a Nagykövetség munkaügyi osztályának hozzájárulása szükséges. A követség munkaügyi osztálya Magyarországra visszaküldheti az üzemen kívül helytelen magatartást tanúsító magyar dolgozót. Ebben az esetben a hazatérés költségei a fiatalt terhelik. A fiatal más esetben történő végleges hazatérése esetén (jegyzőkönyv felvétele mellett) az utazási költségek térítésének meghatározása a Magyar Népköztársaság Nagykövetségének munkaügyi osztálya és a foglalkoztató üzem közötti megegyezés alapján történik.

   c) A munkaviszony megszűnése esetén a vállalat a dolgozó működéséről, teljesítményéről, magatartásáról minősítést készít. A minősítést ismertetik a dolgozóval és kérésére ezt részére kiadják. Az igazolást meg kell őrizni. Az NDK-ban munkaviszonyban töltött idő a hazai munkaviszonyba csak ennek az igazolásnak a benyújtásával számítható be.

   d) A munkaerő-együttműködés keretében kiutazott fiatalok külföldi munkavállalási engedélye a hazai szervezéskor meghirdetett NDK vállalathoz érvényes. Más vállalathoz történő áthelyezést csak az esetben lehet kérni, ha a két NDK vállalat ezzel egyetért, a fogadó vállalatnál már dolgoznak magyar fiatalok és a Nagykövetség Munkaügyi Osztálya az áthelyezést jóváhagyja. A vállalaton belüli áthelyezésnél a vállalati kollektív szerződés az irányadó.

4. A munka díjazása

   a) A magyar dolgozók a munkaszerződés megkötésekor 50 márka fizetési előleget kapnak, melyet 6 hónapon belül kell visszafizetni.

b) A bérezési feltételeket (a bér illetménytételeket, a munkafeladatok besorolásának, a bérezési farmáknak az alapelveit) és a prémiumfeltételeket a vállalati kollektív keretszerződés szabályozza. A magyar dolgozóknak ahhoz a bér és keretcsoportba tartozó bérezéshez van joguk, amely a munkaszerződésben megállapított munkafeladatnak megfelel, ha az ahhoz szükséges képzettséggel rendelkeznek. A szakképzetlen fiatalokkal az üzem vezetősége megállapodik a képzettség megszerzésének módjáról és időtartamáról. A képzés idejére - legfeljebb egy évre - különleges üzemi szabályok hozhatók a bérezéssel kapcsolatban. Ezt figyelembe véve a dolgozó a munkaszerződésben meghatározott munkakör, illetőleg a végzett munka bértételének (bértarifájának) megfelelő bérezésre jogosult. Az NDK-ban minden teljes időben foglalkoztatott dolgozónak havi minimum 350 MDN garantált bruttó bérhez van joga.
Az NDK Szerződő Fél különélés címén az Egyezmény keretében foglalkoztatott magyar fiatalokat - az NDK-ban való tartózkodásuk alatt - napi 4,- márka térítésben részesíti. Havi egy napi igazolatlan hiányzás esetén a havankénti összeg 50%;-kal csökken, két vagy több igazolatlan hiányzás esetén teljesen megvonható.

   c) Minden dolgozó kötelessége kifogástalan minőségű munka teljesítése. Haladéktalanul jelentenie kell:

- mindenféle selejtet, illetőleg mindenféle minőségromlást;

- a korábbi munkafolyamatokból származó olyan szembetűnő hibákat, amelyek selejtet, illetőleg minőségromlást okozhatnak.

   d) Vétkesen (gondatlanul vagy szándékosan) okozott selejt esetén munkabér a dolgozót nem illeti meg. Ha gondatlanul okozott selejt esetén a munkabérből való levonás következtében a dolgozó nem éri el átlagkeresetének az 50%-át, abban az esetben az átlagkereset 50°/o-át, de legalább 1. bércsoport szerint járó havi bérösszeget ki kell fizetni részére.

   e) A dolgozó hibáján kívül keletkezett selejt, illetve minőségromlás a munkabérre nem hat ki. Ha a selejt utólagosan kijavítható és azt a dolgozó elvégzi, a bérezésnél az utólagos javítással elért minőségi fok alapulvételével kell munkabérét figyelembe venni.

   f) A selejtes termék elszámolására vonatkozó fenti szabályok nem érintik a dolgozó anyagi felelősségét a részére kiadott anyag, szerszám stb. megrongálódásáért, vagy megsemmisüléséért.

   g) Az üzem természetéből folyó olyan nehéz munkakörülmények esetén, amelyeket sem a bértételekben, sem a bér-, illetve illetménycsoportba való besorolásnál nem vesznek figyelembe, a dolgozó részére pótlék folyósítható, melyet a vállalat kollektív keretszerződése határoz meg.

   h) A munkabért a bérfizetési napokon munkaidőben kell kifizetni. A kollektív szerződés a kifizetés tekintetében eltérően is rendelkezhet. A munkabér kifizetésekor a dolgozók áttekinthető bérelszámolási kimutatást kapnak.

i) A magyar dolgozók felé tájékoztatásként közölt bruttó kereset átlagos-begyakorolt teljesítmény alapján a teljes havi munkaidőkeret eltöltésének figyelembevételével került meghatározásra. Amennyiben a szakma, vagy munkatevékenység megfelelő megismeréséhez hosszabb időszak szükséges, a betanulási időre betanulási bért kapnak, illetve az üzemben meghatározott betanulási terv alapján az üzemi normák meghatározott százalékát kell teljesíteni.
A magyar fiatalok jelentkezése az NDK vállalatok által megadott szak mai struktúra és munkaköri meghatározás szerint indul meg. A fiatalok a kiérkezés után az előzetesen közölt munkakörökbe kerülnek, figyelemmel a szakképzettségükre és a szakmában eltöltött gyakorlati idejükre.

   j) A dolgozó nettó keresetéből a vállalat csak az alábbi esetekben eszközölhet levonásokat:

- letiltási rendelvény és átutaló végzés alapján;

- ha a vállalatnak a dolgozóval szemben végrehajtható okirat alapján követelése áll fenn;

- ha a bérből eszközölhető levonásban a dolgozó a vállalattal megállapodott.

   k) Az anyagi felelősség fennáll az üzemen kívül (szállás, kultúrhelyiség) okozott kár esetén is.

5. Társadalombiztosítási hozzájárulás és béradó

   Az NDK-ban másként alakították ki a bérszerkezetet és "színvonalat", [sic!] mint Magyarországon. A nálunk is ismert és a dolgozók által teljesített "társadalombiztosítási járulék" fizetése mértéke az NDK-ban nagyobb. Ezenkívül az NDK-ban a dolgozóknak szociális helyzetük alapján differenciált béradót (vagy kereseti adót) is kell fizetni.

   a) Az egészségügyi és nyugdíjellátásra szolgáló társadalombiztosítási járulék levonás mértéke egységesen havonta 600 márkás bruttó keresetig 10%, 600 márkás bruttó kereset felett változatlanul 60 márka társadalombiztosítási adót vonnak le.

b) A béradó mértékének és összegének megállapítása külön történik, az alap- vagy tarifás bérre és a többletbérre. A bruttó keresetnek többnyire 40-60%-a alapbér, vagy tarifális bér, a többi rész a többletbér, az egyéni teljesítés jutalmazása.

A tarifális bér adózása a béradó táblázat szerint történik és függ a különböző fizetési fokozatoktól, a bér nagyságától, az adóosztályokba való besorolástól (aminél a foglalkoztatottak családi helyzetét veszik figyelembe).

A többletbér után egységesen 5% adót kell fizetni. A fentiek számszerű bemutatására a mellékletben hozott és szélsőséges eseteket is tartalmazó példáknál az I. adóosztályt vettük figyelembe, amelybe általában a nőtleneket, gyermek nélkülieket sorolják be.

A 7., 10. és 11. példáknál időbérről, a többi példáknál pedig teljesítmény darabbérről és prémium teljesítménybérről van szó. A pótlék (nehézségi pótlék, éjszakai pótlék) után nem vonnak le adót.

A tarifális béradó fizetésére három adóosztály van megállapítva és a harmadik osztályon belül a gyermekek száma szerint alosztályok vannak:

A tarifás adózás mértéke MDN-ben a következő:

Amennyiben 5 gyermeknél több van, az adóköteles jövedelmek 50 pfenninggel emelkednek.

* A közbenső jövedelmek utáni adótételeket márkánként 10-től 60 márkával gyermekenként csökkentik.

PÉLDÁK
a nettó bér kiszámítására az I-es adóosztályban (nőtlenek, hajadonak, gyermek nélkül)

6. Szakmai képzés és továbbképzés

   a) Az NDK vállalatai elismerik a magyar dolgozók Magyarországon szerzett szakképzettségét s abban a szakmában foglalkoztatják, amelyre előzetesen közölték igényüket.

   b) A német vállalatok elősegítik, hogy a magyar dolgozók foglalkoztatása keretében az üzemi lehetőségeknek megfelelően szakmájukban tovább képezhessék magukat. A szakképzetlen dolgozók részére általában lehetőséget biztosítanak egy-egy szakma alapismereteinek elsajátítására. Az NDK vállalat a letöltött szakmai gyakorlatról, illetve a megszerzett szakképesítésről bizonyítványt (igazolást) ad.

c) Szakmai továbbképzés alatt a szakképzettségnek megfelelő ismeretek továbbfejlesztése mellett más szakmák alapismereteinek elsajátítása is értendő. A szakmai továbbképzésre csak az tarthat igényt, aki az üzem által szervezett nyelvtanfolyamon részt vesz.

   d) Az NDK vállalat a nyelvoktatás, valamint a szakmai képzés és továbbképzés elősegítésére az Egyezmény keretében a magyar dolgozók számára - NDK-ban való foglalkoztatásuk időtartamára - három hónap fizetett szabadidőt biztosít.

   e) Az NDK-ban szerzett szakképzettséget, vagy továbbképzést - amennyiben ez a hazai képzési rendszerbe beilleszthető - a magyar munkaügyi szervek elismerik.

7. Munkaidő

   a) A törvényes heti munkaidő 43 3/4 óra. Minden hét szombatja szabad. Az állandóan három műszakban dolgozó vagy folyamatosan üzemelő vállalatoknál a munkaidő heti 42 óra.

   b) A dolgozókat hetenként egy pihenőnap és a megbatározott ünnepnapokon munkaszüneti nap illeti meg. A pihenőnapon végzett munkáért a tarifabéren kívül az alábbi pótlékok számolhatók el:

- az ünnepnapokon végzett munkáért 100% pótlék,

- vasárnapi munkáért - amennyiben nem terv szerint történik - 50% pótlék,

- munkaszüneti napon végzett munkáért 25% pótlék. A fizetett ünnepnap időbérben lesz elszámolva.

   c) Éjszakai munka esetén 10%-os pótlék illeti meg a dolgozókat. Ha az éjszakai munkát a dolgozóval legkésőbb annak megkezdése előtt 48 órával nem közölték, az éjszakai pótlék a kollektív szerződés szerinti bér 50% a.

   d) Túlmunkát csak kivételes esetben, az illetékes szakszervezeti bizottság hozzájárulásával lehet megállapítani. Túlmunka idejére a kollektív szerződés szerinti bér 25%-ának megfelelő túlórapótlék fizetendő.

8. Ideiglenes mentesítés a munkavégzés alól

   a) Ideiglenesen mentesíthető - maximum 14 napig - a munka alól a dolgozó olyan állami és társadalmi feladatok ellátása végett, amelyek munkaidőn kívül nem intézhetők el. E mentesítés idejére átlagkeresetének megfelelő térítés illeti meg.

   b) Ideiglenesen mentesíthető a munka alól a dolgozó:

- politikai és szakmai továbbképzést biztosító tanfolyamokon való részvétel céljából, továbbá közérdekű képzést és továbbképzést szolgáló egyéb rendezvények idejére; amennyiben ezek munkaidőn kívül nem tarthatók meg,

- a levelező és esti oktatás előadásain és vizsgáin való részvétel céljából,

- a fenti mentesítési lehetőségek nem alkalmazhatók a magyarországi oktatási intézmények előadásain, vizsgáin való részvétel esetén.

   c) A munka alól ideiglenesen mentesíteni kell a dolgozót;

- egy munkanapra házasságkötéskor és gyermeke születésekor.

-- két munkanap idejére házastársa, szülője, gyermeke, vagy a dolgozóval közős háztartásban élő családtagja elhalálozása esetén,

Ha a fenti esetekben a dolgozó Magyarországra hazautazik, erre tekintettel mindegyik esetben további két szabadnap jár. A munka alóli felmentés és szabadnap idejére a kollektív szerződésben megállapított bérnek megfelelő térítés jár.

   d) Orvosi vizsgálat, valamint gyógykezelés címén csak abban az esetben jár mentesítés a munka alól, ha:

- a munkaidő alatt azonnali orvosi segítséget kell igénybe venni,

- munkajogi vagy egyéb törvényes rendelkezések alapján a munkájával összefüggésben rendszeres orvosi vizsgálatra vagy orvosi kezelésre szorul,

- üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt vagy foglalkozási betegség gyanúja miatt orvosi vizsgálatra szorul; vagy orvosi kezelést kell igénybe vennie,

- ragályos betegség esetén törvényben vagy rendeletben előírt orvosi vizsgálaton, egészségügyi ellenőrzésen vagy orvosi kezelésen kell megjelennie, jogszabályban előirt vagy államilag általánosan ajánlott védőoltásban vagy más védekezésben részesül.

A munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben illeti meg a dolgozókat, ha az orvosi ellátás az egészségügyi szerv rendelkezése alapján munkaidő alatt történik és csak a szükséges időre. A munkából kiesett időre a dolgozót a kollektív szerződés szerinti bérének megfelelő térítés illeti meg.

9. Szabadság

a) Naptári évenként minden dolgozónak 15 nap szabadság és egyes esetekben a kollektív szerződés szerint munkakörüknek megfelelő pótszabadság jár. Az egyes iparágakban a szabadság-katalógus rögzíti a nehéz testi munkát igénylő vagy felelősségteljes munka alapján járó pótszabadság mértékét. Folyamatos munkaviszony alapján pótszabadság nem jár.

A nehéz és felelősségteljes munkán alapuló pótszabadság az alapszabadságra épül. (A legmagasabb szabadság 24 nap.) Akik a naptári évnek csak egy részét töltik az üzemeikben, a munkaviszonyban eltöltött idő alapján arányos szabadság jár.

   b) A szabadság idejére a dolgozót átlagkeresetének megfelelő díjazás illeti meg. A szabadságot pénzben megváltani nem lehet.

Az évi rendes szabadságot csak hathónapos munkaviszony után lehet igénybe venni.

c) A szabadság igénybevételénél a "szabad szombatok" munkanapnak számítanak. Az alapszabadságot folyamatosan kell igénybe venni.

Ha a. dolgozó szabadságát Magyarországon tölti és megbetegszik, köteles három napon belül a foglalkoztató NDK vállalatot értesíteni. Ennek elmulasztása esetén a társadalombiztosításra vonatkozó igényt nem érvényesítik.

10. Az egészség- és munkavédelem a vállalatoknál

   a) Azokat a dolgozókat, akiknek nehéz fizikai munkát vagy egészségüket fenyegető munkát kell végezniök, a munka megkezdése előtt orvosi vizsgálatnak kell alávetni annak megállapítása végett, hogy a munka elvégzésére egészségügyi szemponthól alkalmasak-e.

E munkavégzés ideje alatt rendszeres egészségügyi ellenőrzés alatt állnak a dolgozók.

   b) Ha, az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy valamely dolgozó bizonyos munkán egészségügyi okokból tovább nem foglalkoztatható, a vállalat köteles a dolgozóval más munkára való beosztásra megállapodni, vagy ha ez nem lehetséges, más munkahelyre helyezését elősegíteni. Ebben az esetben is ki kell kérni a vállalat felügyeleti szervének engedélyét és tájékoztatni kell a Magyar Nagykövetség illetékes munkatársát,

   c) Ha az orvosi vizsgálat eredményeképpen a dolgozót ideiglenesen kell munkaköréből egészségi állapota miatt más munkakörbe beosztani (kímélő munka), úgy a vállalatnak ezt biztosítani kell. Kímélő munkára a dolgozó legfeljebb egy hónapra helyezhető. Ezt meghaladó időtartamra szóló áthelyezésre csak az orvosi felülvizsgálati bizottság hozzájárulásával van lehetőség. A kímélő munka ideje alatt a dolgozót munkateljesítményének megfelelő bér illeti meg. Ha a dolgozó keresete így nem éri el előző átlagkeresetét, abban az esetben a keresetkülönbözetet a vállalat megtéríti.

   d) A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a dolgozóknak védőöltözetet és védőfelszerelést nyújt a vállalat. A védőfelszerelést és védőöltözetet rendeltetésének megfelelően kell használni és gondosan kell kezelni

Az üzem díjmentesen bocsát védőruhát és eszközöket a dolgozók rendelkezésére (munkavédelmi előírások és utasítások alapján). Ezek rendszeres biztosítása érdekében a részletes központi katalógusból megtudható, hogy valamely dolgozó számára - tevékenységének megfelelően - milyen munkavédelmi ruha áll rendelkezésére. Az üzemeken belül, elsősorban nagyüzemnél, a különleges részlegek számára üzemi előírásokat rendszeresítettek, pl. fúró-, maró- és esztergamunkálatoknál a dolgozók védőkötényt, gumicsizmát, guminadrágot; sajtolóknál, préseknél és köszörűknél műbőrkötényt, műbőrnadrágot, gumikesztyűt, ujjvédőt; géplakatosok, villanyszerelők, csőfektetők, karbantartó munkánál, szenny- és porártalomnál, nedvességben, hőségben és mérgező anyagok elleni védőruhát, védőkesztyűt, gumicsizmát vagy gumicipőt, viharkabátot, gumikesztyűt kapnak.

Munkaruhát az üzem biztosít. Azoknak a magyar dolgozóknak, akiknek részére az üzem munkaruhát nem biztosít, a havi lakbére 10,- márkával csökken.

11. Üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén a vállalattól járó támogatás

a) A vállalat köteles a dolgozó részére egészségének üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében bekövetkezett romlása esetén, illetve hozzátartozói részére a dolgozó halála esetén támogatást és segélyt nyújtani,

b) Ha a dolgozó annak következtében szenved üzemi balesetet, illetőleg foglalkozási betegséget, mert a vállalat nem teljesítette egészség- és munkavédelmi kötelezettségeit, a vállalat kártérítési kötelezettséggel tartozik. A dolgozó kártérítési igénye elmaradt keresetére, dolgaiban bekövetkezett kárára stb. terjed ki. Ha a dolgozó a fentiek következtében meghal, abban az esetben a vállalat 'köteles a dolgozó tartásra jogosult hozzátartozóit - ha azok megfelelő megélhetésüket maguk biztosítani nem tudják' -, kiesett tartásuk fejében járadék formájában kárpótolni. A vállalat köteles a temetési költségeket viselni, A vállalattal szemben fennálló kár térítési igénybe a társadalombiztosítási szolgáltatásokat be kell számítani. A kártérítési igény két év elteltével elévül.

12. Társadalombiztosítás

   a) A nyugdíjjárulékot - beleértve azokat a nyugdíjasokat, akik üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében váltak nyugdíjassá - a MNK terhére, a MNK-ban érvényes szabályok szerint a magyar társadalombiztosítási szervek fizetik.

Ennek megfelelően a MNK a nyugdíj megállapításakor beszámítja, figyelembe veszi azt a biztosítási és kiegészítő időt, amit az NDK-ban töltött az illető magyar munkás.

   b) A társadalombiztosítás egyéb (dologi) juttatásait mindig annak az országnak a saját belső szabályai alapján és társadalombiztosítási szerve terhére kell szavatolni, amely ország területén az illető magyar munkás, illetőleg jogosult családtagjai tartózkodnak.

Az NDK társadalombiztosítása szavatolja a dolgozóinak, hogy munkaképességüket és egészségüket fenntarthassák vagy visszanyerhessék minden időbeli korlátozás nélkül. E juttatásokhoz tartozik kiváltképpen az orvosi és fogorvosi kezelés, a gyógyszerekről, segédeszközökről és gyógyeszközökről való gondoskodás, a kórházi kezelés és a gyógyfürdők.

Az orvosi kezelés és a kezeléshez szükséges gyógyszerek ingyenesen biztosítottal.

   c) A társadalombiztosítás rövid lejáratú pénzjuttatásra, az NDK társadalombiztosítási szervétől, az NDK-ban érvényben levő rendelkezések alapján, jogosultak a magyar munkások munkaviszonyuk idejére.

Amennyiben a munkajogviszony az NDK-ban megszűnik, a juttatásokat a Magyarországon érvényben levő rendelkezések alapján a MNK terhére, a magyar társadalombiztosítási szerv biztosítja.

A rövidlejáratú pénzjuttatások az NDK-ban kiterjednek a táp- és házpénzre, terhességi- és hetipénzre, eltartásra szoruló családtagok támogatására, beteg gyermekük ápolására és temetési segélyre.

d) Táppénzre jogosult a dolgozó a munkaképtelenné válás első napjától a munkaképesség visszanyerés napjáig, összesen évente 26 hétig.

A dolgozót megilleti a táppénz a 26 hét eltelte után is, amennyiben számolni lehet azzal, hogy munkaképességét az azt követő 13 héten belül visszanyeri.

Folyamatos kezelés esetén a táppénz helyett házpénzt folyósítanak 52 hétig, ha számolni lehet azzal, hogy a dolgozó ezen idő alatt munkaképességét visszanyeri. A házpénz a mindenkori táppénz 80%-a. A TBC-s betegekre külön szabályok vonatkoznak.

Amennyiben a dolgozó üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében veszti el munkaképességét, táppénz illeti meg egészen a munkaképességének visszanyeréséig, illetve a rokkantsági nyugdíjjogosultság megállapításáig, Ezekben az esetekben táppénzre jogosult a dolgozó a folyamatos várakozás idejére is.

A dolgozók vállalatuktól a táppénz és nettó átlagkeresetük 90%-a közötti különbség összegének megfelelő bérkiegészítést kapnak:

- betegség folytán bekövetkezett munkaképtelenségük esetén naptári évenként legfeljebb hat hétig;

- munka baleset vagy foglalkozási betegség folytán bekövetkezett munkaképtelenségük esetén munkaképességük visszanyeréséig, illetőleg rokkantsági nyugdíjjogosultságuk megállapításáig;

- fertőző veszély miatt munkahelyüktől való orvosilag elrendelt távolmaradásuk tartamára.

Egyéb kérdések

   a) A munka és társadalombiztosítási igazolás a társadalombiztosítási szolgáltatások igénybe vételére jogosít. Ez csak akkor érvényes, ha a folyó naptári évre minden adat a fennálló munkajogi viszonyra vonatkozólag be van vezetve. Az igazolás gondosan megőrzendő. Ennek elvesztése az üzem társadalombiztosítási tanácsánál azonnal bejelentendő.

   b) Az érvényes igazolás felmutatása esetén a biztosított a kezelési helyeken minden térítés nélkül megkapja a szükséges orvosi ellátást.

   c) Munkaképtelenség azonnal jelentendő. Az orvosi igazolás a munkaképtelenség miatti munkamentesítésről, a munkaképtelenség bekövetkezésétől számított 3 napon belül az üzemben leadandó.

   d) Munkaképtelenség ideje alatt az orvos előírásai lelkiismeretesen betartandók. Fegyelmezett magatartás által a gyógyulási idő elősegíthető. A beteg elsősorban az orvosnak az életkörülményekre vonatkozó előírásait szükséges, hogy kövesse.

e) Az orvos által megállapított kijárási időket be kell tartani. Ha az orvos időmeghatározás nélküli kijárási engedélyt adott, úgy a kijárási idő reggel 8-tól 12-ig és délután 1418 óráig érvényes.

   f) Orvosi tanácsra való beutalásnak eleget kell tenni. Mentesítés csak a kezelőorvos útján lehetséges.

   g) A kórházi kezelés kezdő és befejező ideje az üzemmel haladéktalanul közlendő.

   h) Amennyiben a dolgozó munkaképtelenségének időtartama alatt az NDK-n belül átmenetileg tartózkodási helyet kíván változtatni, erre az üzem szakszervezeti bizottságától előzetes engedélyt köteles szerezni, a kezelőorvos egyidejű írásos véleményének csatolásával.

Amennyiben a dolgozó munkaképtelenségének időtartama alatt átmenetileg Magyarországra történő visszatérése szükségesnek látszik, köteles a fentieken túlmenően a vállalatvezetéstől hozzájárulást szerezni,

A táppénz folyósítása a következő esetekben szünetel:

- a munkaképtelenség késői bejelentése esetén, egészen a bejelentés napjáig (tekintettel a c) pontra),

- az orvosi tanácsadó bizottság határozatának be nem tartása esetén, egészen addig, amíg a határozatot nem hajtja végre (tekintettel az f) pontra),

- a lakhely elhagyása esetén az üzem szakszervezeti bizottságának engedélye nélkül, addig amíg a lakhelytől távol van (tekintettel a b) pontra),

a táppénzt részben vagy teljesen meg lehet vonni az üzemi szakszervezeti bizottság határozata alapján,

- amennyiben egészségének megromlása túlzott alkoholfogyasztás vagy verekedésben való bűnös részvétel következménye,

- amennyiben indokolatlanul elhagyja a kórházat, vagy gyógyintézményt, illetve ha idő előtt elbocsátják onnan, mivel a házirend ellen vétett, nem tartotta be az orvosi utasításokat,

- amennyiben indokolatlanul elutasítja; a szükségessé vált kórházi kezelést,

- amennyiben durván vagy ismételten megsérti a társadalombiztosítás előírásait (tekintettel különösen a d) és e) pontokra).

Az üzemi szakszervezeti bizottság határozata ellen, a határozat kézhezvételétől számított 14 napon belül az FDGB megyei elnöksége társadalombiztosítási állandó panaszbizottságánál lehet fellebbezni.

Figyelmeztetés! Amennyiben az egészség megromlása vagy zavarai alkohol

túlzott fogyasztás következménye, az orvosi elsősegélynyújtás költségeit a társadalombiztosítás nem vállalja magára. Ugyanez érvényes akkor is, ha alkohol túlfogyasztás esetén

szállítás (betegszállítás) a német vöröskereszt közreműködésével válik szükségessé.

13. Az NDK-ban dolgozó magyar nők gyermekgondozási segélyéről

A Német Demokratikus Köztársasággal kötött munkaerő-kooperációs egyezmény keretében az NDK-ban tartózkodó női munkavállalók esetében a gyermekgondozási segélyről szóló 3/1967. (I. 29.) és a módosított 5/1969. (I. 28.) Kormány számú rendelet alkalmazásával az alább felsorolt esetekben a következők szerint kell eljárni:

1. Azoknak a gyermekgondozási segélyt igénylő nőknek, akiknek - az NDK munkavállalásra tekintettel - magyarországi munkaviszonya szünetel, hazatértük után jelentkezniök kell vállalatuknál munkára. Ezt követően - az egyéb feltételek figyelembevételével - a dolgozó nő kérheti a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot, illetve a gyermekgondozási segély megállapítását.

2. Azoknál a nőknél, akiknek ,kiutazásuk előtt itthon meghatározott időre szóló munkaszerződésük volt és ez a külföldi munkavállalás ideje alatt lejárt - az NDK-ban meghatározott időre létesített munkavállalásra tekintettel az 5/1969. (I. 28.) Kormány számú rendelet 1/A. §-át kell alkalmazni. Ez esetben az NDK vállalattal meghatározott időre kötött szerződés szülés utáni megszüntetése esetén is jogosult lesz az anya gyermekgondozási segélyre.

[Az 5/1969. (I. 28.) Korm. sz. rendelet 1/A. §-a: "(1) Az 1. §. (1) bekezdés a) b) pontjában foglant feltételek fennállása esetén az anya a gyermekgondozási segélyre akkor is jogosult, ha a próbaidővel, vagy meghatározott idővel létesített munkaviszonya a szülési szabadság ideje alatt megszűnik.

(2) Tovább kell folyósítani a segélyt, ha a próbaidőre, vagy meghatározott időre létesített munkaviszony a gyermekgondozás céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság ideje alatt megszűnik."]

3. Azoknál a nőknél, akiknek az NDK-ban való munkavállalásuk előtt nem volt munkaviszonyuk, hanem iskolába jártak, az 51969. (I. 28.) Kormány számú rendelet 1. §. (3) bekezdését kell alkalmazni. Vagyis a gyermekgondozási segélyre jogosultságnak megállapításánál azt kell vizsgálni az anyáknál, hogy az iskola eredményes befejezésétől számítva 90 napon belül munkaviszonyba léptek-e és a szülés napján is munkaviszonyban álljanak. Ugyanakkor alkalmazni kell az említett rendelet 1/A. §-át is.

[Az 5/1969, (I. 28.) Kormány számú rendelet 1. §-ából: "(3). Gyermekgondozási segélyre jogosult az a dolgozó nő is, aki bármely iskola (tanintézet) nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezését követően 90 napon belül

a) munkaviszonyt, vagy kisipari szövetkezeti tagsági viszonyt létesít és fennállnak az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott feltételek, továbbá aki

b) mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti tagsági viszonyba lép.

(4). A (3) bekezdésben említett 90 napi időtartamba nem kell beszámítani a keresőképtelenséggel járó betegség, valamint a rokkantsági nyugdíj, illetőleg a baleseti járadékfolyósításának idejét."]

4. Az a nő is jogosult - az általános szabályok alkalmazását figyelembe véve - gyermekgondozási segélyre, akinek munkaviszonya az NDK-beli munkavállalás előtt bármi más okból megszűnt (pl. felmondott), de az NDK munkaviszonya alapján a segélyhez szükséges feltételei megvannak (szülés előtti 12 hónap, napi 6 órás munkaviszony).

Ez esetben is az említett rendelet 1/A. §-a alapján kell a , segélyre jogosultság megállapításánál eljárni.

A jogosultság elbírálásánál szükséges az érdekelteket még az alábbiakról is tájékoztatni:

a) Az NDK-ban eltöltött munkaviszonyt a gyermekgondozási segélyre jogosultság megállapításánál is teljes mértékben figyelembe kell venni.

b) Az NDK-ban dolgozó terhes nő munkaviszonyát a szülést megelőzően ne szüntesse meg, mert ezzel a legalapvetőbb feltételt, a munkaviszonyát veszíti el és enélkül még akkor sem állapítható meg segélyre jogosultsága, ha egyébként a feltételekkel rendelkezik.

c) A gyermekgondozási segély csak azt az NDK-ban (a munkaerő-kooperáció keretében) dolgozó nőt illeti meg, aki a segélyre jogosultság feltételeivel rendelkezik és a segélyezés ideje alatt itthon (Magyarországon) tartózkodik. Amennyiben a gyermekgondozási segélyben részesülő nő az NDK-ban töltött munkaerő-kooperáció keretein belül vagy azon kívül visszamegy az NDK-ba (pl. NDK állampolgárhoz megy feleségül), úgy részére a gyermekgondozási segély nem folyósítható tovább.

Az 1-9. pont alatt felsorolt esetekben a jogosultság megállapítása mindig annak a magyar vállalatnak, szervnek a feladata, amelynél a külföldön munkát vállaló nő meghatározott időre szóló magyarországi munkaszerződése lejárt, vagy amely vállalatnál munkaviszonya szünetel.

Abban az esetben, ha a dolgozó nőnek nincs magyar munkaviszonya (pl. iskolái befejezése után mindjárt az NDK-ban vállalt munkát), jogosultságának megállapítására az illetékes megyei tanács VB Munkaügyi Osztálya, illetve a Budapest Fővárosi Tanács VB Munkaügyi Főosztálya illetékes,

Azokban az esetekben, amikor a nőnek nincs magyar munkaviszonya, vagy a jogosultságot megállapító magyar vállalatnál nincs üzemi kifizetőhely - a segély folyósítását minden esetben a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (Budapest, V., Guszev utca 10. sz.) végzi. Ezért az elbíráló szerv a jogosultságot megállapító iratokat e címe kell, hogy megküldje.

14. Szocialista munkafegyelem

Ha a dolgozó munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségeit vétkesen megszegi, a vállalat igazgatója jogosult vele szemben az alábbi fegyelmi intézkedések valamelyikét kiszabni:

- megrovás;

- szigorú megrovás;

- azonnali hatályú elbocsátás.

A vállalat igazgatója köteles a fegyelmi eljárás alá vont dolgozót meghallgatni és az eljárás lefolytatásába bevonni. A fegyelmi eljárást közvetlenül a fegyelmi vétség ismeretessé válása után, legkésőbb azonban az elkövetését követő öt hónapon belül meg kell indítani és egy hónapon belül lekell zárni.

A munkafegyelem olyan megsértése esetén, amely egyben büntetendő cselekmény is, a büntetőjog elévülési szabályai a mérvadók.

A megrovás és szigorú. megrovás hátrányos következményei alól a kiszabásuktól számított egy év leteltével mentesül a dolgozó. A vállalat igazgatója ezen idő eltelte előtt is törölheti a kiszabott büntetést, ha a dolgozó példás munkaerkölcsöt és munkafegyelmet tanúsított.

A vállalat igazgatója által hozott fegyelmi határozat mellett a Nagykövetség Munkaügyi osztálya - az eset összes körülményeire figyelemmel - intézkedhet a munkavállalási engedély megvonásáról és a fiatal végleges visszatéréséről.

15. A dolgozó anyagi felelőssége

   a) Ha a szocialista tulajdont kár érte és megállapítást nyert, hogy a kárt a dolgozó munkaviszonyából származó kötelezettségeinek vétkes megsértésével okozta, abban az esetben a dolgozó köteles a vállalatnak a kárt megtéríteni.

   b) A gondatlanul okozott kárért a dolgozó, a tényleges kár mértékéig, legfeljebb azonban a kollektív szemződés szerinti bérének egyhavi összege erejéig felel.

   c) A tényleges kárt teljes egészében meg kell téríteni olyan szerszámok, védőöltözetek, vagy más tárgyak elvesztése esetén, amelyeket a dolgozó a vállalattól kizárólagos használatra írásbeli elismervény ellenében elszámolási kötelezettség mellett vett át.

   d) Nem tartozik kártérítéssel a dolgozó abban az esetben, ha megállapítást nyert, hogy a kárt nem vétkesen okozta. Szándékosan okozott kár esetén a dolgozó a teljes kárért felel.

   e) A dolgozó anyagi felelősségét a kárnak és a károkozó személynek ismeretessé válásától számított három hónapon belül, legkésőbb azonban a kár keletkezésétől számított két év letelte előtt kell elsősorban a döntőbizottsági eljárás során, később a körzeti bíróságnál szervezett munkajogi kamarák, illetőleg a körzeti bíróság előtt - súlyosabb esetben büntető eljárás során - érvényesíteni. Kisebb károk esetén a dolgozó írásbeli nyilatkozatban vállalhat kötelezettséget a kár megtérítésére. Ha a dolgozó a kárt maga helyre tudja hozni, abban az esetben a vállalatnak írásban kell meghatározni a helyreállítás módját.

f) A vállalat lemondhat kártérítési igényének érvényesítéséről, ha ezt az eset összes körülményeire tekintettel indokoltnak találja. A kár egy részének megfizetése esetén is joga van a vállalatnak ahhoz, hogy a kártérítés hátralevő összegét elengedje, ha úgy ítéli meg, hogy a dolgozó példamutató munkaerkölcse, munkafegyelme alapján elvárható a szocialista tulajdon fokozottabb védelme.

16. A vállalat anyagi felelőssége

Ha valamely dolgozót annak következtében éri kár, hogy a vállalat a munkaviszony alapján fennálló kötelezettségét vétkesen .nem teljesítette, abban az esetben a dolgozó k árának megtérítését igényelheti.

17. Munkaügyi viták eldöntése

a) A munkaügyi viták eldöntésére hivatott szervek feladata a szocialista munkajog érvényesítésének és a szocialista erkölcs megvalósításának elősegítése azáltal, hogy a munkaügyi vitákat megvizsgálják és eldöntik, tevékenységükkel elősegítik a szocialista erkölcsöt sértő cselekmények megelőzését. Munkájuk a dolgozók törvényben biztosított jogainak tényleges biztosítását, a dolgozók szocialista tudatának fejlesztését és erősítését, valamint a munka termelékenység növelését szolgálja. A munkaügyi viták megvizsgálásánál és eldöntésénél biztosítva van a dolgozók széles körű bevonása.

   b) A munkaügyi viták elbírálásával foglalkozó szervek; - a döntőbizottságok,

-- a körzeti bíróságoknál szervezett munkajogi kamarák, - a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség Társadalombiztosítási Panaszbizottságai,

- körzeti bíróságok munkajogi szenátusa, - Legfelsőbb Bíróság munkajogi szenátusa.

   c) A magyar dolgozók vitás ügyeinek munkajogi kamarák előtti tárgyalásán, valamint az üzemi balesetek kivizsgálásánál biztosítva van a magyar érdekvédelmi képviselet. d) A döntőbizottságok vizsgálják és elbírálják:

- a szocialista erkölcs, különösen a szocialista munkaerkölcs szabályait sértő cselekményeket, a vállalat igazgatója által hozott fegyelmi intézkedések elleni fellebbezéseket,

- a dolgozók és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogok és kötelességek fennállása és érvényesülése kérdésében felmerülő vitákat,

- a vállalatnál jelentkező társadalombiztosítási szolgáltatások tekintetében felmerülő vitákat,

- a dolgozók által elkövetett kisebb súlyú bűncselekményeket, amennyiben azok elbírálását a vizsgálati szervek vagy a bíráság a munkajogi kamarákhoz teszi át, valamint a sértett indítványára a becsületsértési ügyeket.

A döntőbizottságok - amennyiben az ellenérdekű fél a vállalat dolgozója - az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztése után a vitás ügy békés rendezését kell tanácsolni:

- 500 márka körüli összegig terjedő pénzkövetelések tárgyában,

- egyszerű tényállású olyan vitás ügyekben, amelyek a polgárok mindennapi életében jogaik és kötelezettségeik megsértéséből keletkeznek,

- jogilag kötelezően megállapított tartási kötelezettségek teljesítése ügyében felmerült vitás ügyekben.

e) A dolgozó vagy az eljárást indítványozó személy a nevelő intézkedést elrendelő döntőbizottság határozata ellen az illetékes szakszervezeti bizottsághoz fellebbezhet. A szakszervezeti bizottság a döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezheti és felszólíthatja az ügy újbóli letárgyalására.

A döntőbizottság csekély súlyú bűncselekmény ügyében hozott határozata ellen a terhelt az illetékes körzeti bírósághoz fellebbezhet. A körzeti bíróság hatályon kívül helyezheti a döntőbizottság határozatát és javasolhatja az ügy újbóli és végleges letárgyalását. A dolgozó, illetőleg a vállalat igazgatója az olyan határozat ellen, amelyben a döntőbizottság fegyelmi intézkedése ellen benyújtott panasz vagy a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek fennállása és érvényesülése kérdésében döntött, az illetékes körzeti bíróság munkajogi szenátusához fellebbezhet.

   f) A Legfelsőbb Bíróság és a körzeti bíróságok munkajogi szenátusa a szocialista munkajog alkalmazásából származó olyan vitás ügyekben döntenek, amelyek a vállalatoknál nem nyertek megoldást.

C) EGYÉB TUDNIVALÓK

1. Elszállásolás

A magyar dolgozók elszállásolását a munkásszállás jellegű elhelyezést a foglalkoztató német vállalatok szervezik, csoportos elhelyezést biztosítanak. A szállásokon a hálászabákban maximálisan 4-6 főt helyeznek el, a lakóterület személyenként legalább 4,5 négyzetméter. A vállalatok biztosítják a lehetőséget a mosáshoz, vasaláshoz, szárításhoz, tusoláshoz vagy fürdéshez, valamint ételek készítéséhez és az ehhez szükséges berendezéseket a fiatalok rendelkezésére bocsátják. A szállások közös helyiségeinek tisztántartásáért és az ágynemű tisztításáért az üzemek felelősek. A berendezési tárgyak használat utáni tisztántartásáról, karbantartásáról a fiatalok gondoskodnak, felelősek azok épségéért és a rendeltetéstől eltérő használat esetén a kártérítési felelősség is fennáll.

A szállásköltségek a havi 30 márkát nem haladhatják meg, az ezen felüli költségeket a fogadó vállalat fizeti.

A szállásköltség magában foglalja a bútorozott szobáért a lakbért, a közös helyiségek tisztántartásának költségeit, az energiaszolgáltatás és fűtés költségeit. A szálláshoz tartozó egészségügyi szociális és kulturális berendezések használatáért külön pótlék nem számolható fel.

Ezek a kedvezmények csak az üzem által biztosított közös szálláshelyeken érvényesek. A közös szálláshelyen megállapított házirend minden ottlakóra kötelező, megsértése fegyelmi eljárást von maga után.

A közös szálláshelyekről a fiatalok nem költözhetnek el, illetve csak 'különlegesen indokolt esetekben, a Nagykövetség munkaügyi osztálya engedélyezheti az elköltözést. A közös szállás elhagyásával minden anyagi természetű segítségre vonatkozó kötelezettség az üzem részéről megszűnik, ezeknek a fiataloknak az elszállásolásával kapcsolatban.

A munkaerő-kooperáció keretében kiutazott fiatalok amennyiben házasságot kötnek, a foglalkoztató üzem lakást nem biztosít, a közös szálláshelyek ilyen célú átrendezése sem biztosítható és nem kérhető. A közös szálláshelyeken nincs lehetőség kisgyermekes anyák elhelyezésére.

A nagyobb szálláshelyeken a magatartási problémák csökkentése, a szabadidő hasznos eltöltésének szervezése érdekében otthonvezetők tartózkodnak.

A házirend; és a szálláson kialakult általános magatartási normált betartásával kapcsolatos otthonvezetői utasításokat a fiatalok kötelesek végrehajtani.

2. Étkezés üzemen belül és üzemen kívül

Az üzemben munkanapokon meleg ebédet lehet kapni. Rendszerint többféle étel között lehet választani. Az ételek ára 0,70-1,80 MDN között váltakozik. Ezenkívül lehetőség van arra, hogy az üzem területén levő üzletekben élelmiszert, kávét és alkoholmentes italokat lehessen vásárolni.

A szállásokon általában arra nincs lehetőség, hogy vendéglátóipar jelleggel reggelit, ebédet és vacsorát kapjanak a fiatalok, de a szállások berendezése és felszerelése főzési lehetőséget is biztosít.

3. Kulturális és sporttevékenység

Az NDK szocialista vállalatai széles körű gondoskodást tanúsítanak a dolgozók kulturális és sporttevékenységének előmozdítására. A vállalatok e feladatok eredményes megvalósítására kulturális és szociális alapot képeznek. A vállalat művelődési intézményeit (művelődési házait, klubjait és üzemi könyvtárait), sportlétesítményeit és egyéb helyi létesítményeket a magyar dolgozók is igénybe vehetik. A versenyszerű sportoláshoz az illetékes magyar sportszervek engedélye szükséges. Csapatsportoknál a magyar fiatalokból szervezett csapat csak az alsófokú bajnokságokban indulhat és az eredmények nem jogosítanak a felsőbb ligában való indulásra.

Ezenkívül lehetőség van színházak, mozik, múzeumok stb. látogatására. Az alábbiakban tájékoztatásként közöljük a belépődíjak nagyságát: színházban 2-15 MDN, moziban 1-3 MDN, múzeumban 0,50-1,00 MDN, uszodában 0,50-1,00 MDN.

A 100 fő feletti munkásszálláson a lehetőség szerint magyar nyelvű könyvtárakat szerveznek. A sajtótermékek előfizetését a fiataloknak kell fedezni. Az újságok előfizethetők Magyarországon és az NDK-ban egyaránt.

4. Nyelvtanulás

Az NDK üzemei a nyelvi nehézségek csökkentése érdekében, a termelés különféle követelményeinek megfelelően nyelvtanfolyamokat szerveznek, amennyiben a csoportlétszám vagy a munkabeosztás szempontjából lehetséges. A fiataloknak a szervezett nyelvtanfolyamokat rendszeresen kell látogatni. A német nyelvtudás elősegíti és megkönnyíti a termelő munka feltételeinek elsajátítását, a mindennapi életben való tájékozódást. A német nyelv bizonyos alapismeretei előfeltétele a megjelölt kereseti szint elérésének, a szakmai továbbképzésben való részvételnek. Ezért az NDK üzemei által szervezett nyelvtanfolyamokon való részvétel kötelező. Ennek nem 1átogatása esetén szakmai képzés és továbbképzés igényével fellépni nem lehet, s az üzem által előzetesen jelzett bér nem követelhető.

5. Üdülés

Minden hatodik dolgozóra jut általában egy hely a szakszervezeti üdülőkben. A magyar dolgozókat is bevonják ebbe az elosztásba. Lehetőség van továbbá arra, hagy a dolgozók üzemi magánüdülőket is igénybe vegyenek. Az üdülés ára aszerint változik, hogy fő- vagy utószezonban veszik-e igénybe az üdülőt. Utószezonban az üdülés térítési díja 75 és 95 MDN között váltakozik. A főszezonban egy hely ára 105 és 125 MDN között alakul.

Az üzemi üdülőkben a térítési díjak megközelítik a szakszervezeti üdülés térítési díjait. A dolgozók az üzemi üdülés térítési díjait keresetük alapján differenciáltan fizetik meg. A teljes ár és a kedvezményes ár közötti különbséget a szakszervezeti pénztárból fizetik.

6. Közlekedési tarifák

Az NDK-ban érvényes közlekedési költségekről az alábbiakat célszerű ismerni:

A német vasút személyenként és tarifa-kilométerenként 0,08 márka szállítási költséget számít fel.

A dolgozók kedvezményes havi- és hetijegyeket igényelhetnek (csak II. osztályra). A jegyek jogot adnak az érvényességi tartamon belül korlátlan utazásra minden napon.

A városi közforgalmú közlekedési eszközökön személyenként 0,20-0,30 márka között van a közlekedési költség.

7. Látogatás jellegű tartózkodás családtagoknak

A látogató családtagok szállásának biztosításáért a meghívó, illetve a meghívott maga felel. Az NDK üzemei semmiféle kötelezettséget nem vállalnak a látogató szállásának biztosításáért,

Rokonok, hozzátartozók a fiatalok részére biztosított szálláshelyeket nem vehetik igénybe. Amennyiben az üzem a látogatók részére külön vendégszobát biztosít, térítés ellenében csak ez vehető igénybe.

9. Utazás és végleges hazatérés

A kiutazás költségeit (II. osztályú vasúti jegy), valamint a visszautazás költségeit az NDK vállalata megtéríti. Ezen felül minden évben - első alkalommal a munkába lépést követő hat hónap után - az NDK vállalat megtéríti háromszori hazalátogatás és a munkahelyre történő visszautazás költségeit. Egyéb utazásoknál felmerülő útiköltségeket a dolgozó viseli. A dolgozók szabadságra történő - évente három alkalommal az NDK vállalat által térített - hazautazása esetén a dolgozónak kell a menettérti jegyet megváltani és csak a megváltott jegy felmutatása esetén fizeti meg az NDK vállalat az útiköltséget.

A foglalkoztatási idő leteltével a dolgozók kötelesek visszatérni Magyarországra.

Kivételesen indokolt esetekben egy évre meghosszabbítható a munkavállalási engedély azok részére, akik
- NDK állampolgárral házasságot kötöttek és végleges visszatérésük, illetőleg konzuli útlevelük beszerzéséhez a szerződéshosszabbítás szükséges,
- egyetemi tanulmányt folytatnak vagy szervezett szakmunkásképzésben vesznek részt,
- olyan párt- vagy társadalmi megbízást teljesítenek, amelyeknél a szerződés-hosszabbítás szükséges és ezzel az illetékes NDK és magyar szervek egyetértenek.
- Szerződéshosszabbítás engedélyezésénél honvédelmi akadály a sorkatonai szolgálatra való igénybevehetőség, különösen ha a kérelmező a sorköteles korának utolsó évében van.

A fentiektől eltérő esetekben szerződés-hosszabbítás nem biztosíthat . Egy év után csak az egyetemi, vagy főiskolai tanulmányt folytatók kérhetnek hosszabbítást.

A végleges visszatérés részletes feltételeiről a Nagykövetség Munkaügyi Osztálya és az illetékes NDK szervek minden évben külön tájékoztatják a fiatalokat.

A dolgozók végleges hazatérése után a munkaügyi szervek biztosítják a dolgozók újra-elhelyezését, a helyi munkaviszonyoknak s a lehetőségeknek megfelelően elsősorban annál a vállalatnál, amelynél a kiutazást megelőzően dolgozott, illetve a lakóhelyéhez közel eső más vállalatnál.

A hároméves időszak előtt történő hazatérés csak azokban a rendkívüli esetekben lehetséges:
- ha a munkaviszony megszűnésének általános szabályait betartották;
- a követség Munkaügyi Osztálya engedélyezte a hazatérést;
- a foglalkoztató vállalattal fennálló tartozását kiegyenlítette.
- A nagykövetség munkaügyi osztálya a fegyelmi határozat alapján a munkavállalási engedélyt megvonja és utasítást ad azonnali hazatérésre. Ez esetben a hazautazás mindig saját költségen történik.
- Ha a vállalat felmondott.

A fentiek mellett a hazai szervezés általános költségeinek megtérítése (általában 500 Ft) is fennállhat, s - figyelemmel a munkaviszony megszűnésének módjára - további eljárás is indítható.

A szabadságra, gyógykezelésre hazautazó dolgozónak a megjelölt határidőre pontosan vissza kell érkezni. Rendkívüli esetekben előforduló késedelmes visszatérésről, időtartamáról, okairól az NDK vállalatot a fiatalnak azonnal (legkésőbb 3 napon belül) tájékoztatni kell és visszatérése után be kell mutatni a szükséges igazolásokat.

Egészségi okok miatti távolmaradás csak kórházi zárójelentéssel vagy szakorvosi rendelőintézeti igazolással bizonyítható. Az igazolatlan távolmaradás időtartamára semmiféle juttatás nem illeti meg a dolgozót, s fegyelmi eljárás is megindítható.

10. Szülési segély

Az NDK illetékes szervei az NDK-ban foglalkoztatott magyar állampolgárságú szülő nők részére is biztosítják az NDK-ban törvényben levő szülési segélyt.

Az érdekelt magyar állampolgárságú nők terhesség esetén az NDK illetékes terhes tanácsadójától a "Mutter und Stillkarte" feliratú igazoló füzetet kapják. Amennyiben szülés előtt hazatérnek, úgy ezt is magukkal hozzák, A hazai terhes- és csecsemő tanácsadóban a havonta történt megjelenést igazoltatják.

Szülés után a csecsemő tanácsadók a 3/a-4/f szelvényeken igazolják a havonként történő megjelenéseket.

Ha az anya a szülés után az NDK-ba nem kíván visszatérni, úgy a kis füzetet az igazoló bejegyzésekkel együtt - a havonként történő megjelenést igazolva -, valamint a gyermek születéséről kiállított anyakönyvi kivonatot az anyának kell eljuttatnia az NDK vállalataihoz és kérheti a szülési segély Magyarországra történő átutalását.

II.

1. Vám- és devizaszabályok

A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság illetékes szervei megállapodtak az NDK-ban ideiglenesen foglalkoztatott magyar dolgozókra vonatkozó vámkedvezményekben.

Amikor a dolgozók a Német Demokratikus Köztársaságban történő foglalkoztatásuk megkezdése céljából a Magyar Népköztársaságból kiutaznak, vám- és engedélymentesen vihetik magukkal valamennyi berendezési és személyes használati tárgyukat, amelyek mennyisége és jellege a Német Demokratikus Köztársaságban való tartózkodás ideje alatt szükségletüknek és tartózkodási céljuknak megfelel. E tárgyak közé ruházati cikkek, fehérneműk, cipő, toalettcikkek, kozmetikai cikkek, sajtótermékek és hasonlók tartoznak. A berendezési és használati tárgyak közül a nagyobb értékű tárgyakat a Magyar Népköztársaságból történő kiutazáskor a dolgozóknak a szokásos formában elkészített jegyzékbe kell foglalniok. A dolgozók a Német Demokratikus Köztársaságba való beutazásukkor, valamint minden olyan esetben, amikor a Német Demokratikus Köztársaságban való foglalkoztatásuk ideje alatt a Magyar Népköztársaságban történő ideiglenes tartózkodás után a Német Demokratikus Köztársaságba újból beutaznak, a szokásos útiholmi között a fogyasztási tárgyakbó1 vám- és engedélymentesen vihetnek magukkal:

A felsorolt árukból nagyobb mennyiséget nem vihetnek magukkal.

A dolgozók a Német Demokratikus Köztársaságban történő foglalkoztatásuk ideje alatt a Magyar Népköztársaságból évente kiviteli engedély nélkül hozzátartozóiktól 12 postacsomagot kaphatnak. A postacsomagokkal kapcsolatban az alábbi szabályokat kell betartani:

   a) A magyar állampolgárok NDK címére feladni kívánt postai küldeményhez, csomag esetén a csomag szállítóleveléhez a feladó az illetékes tanács vb munkaügyi osztálya által kiállított és lebélyegzett igazolást köteles csatolni, melyben a kiállító szerv igazolja, hogy a címzett az Egyezmény keretében kiutazott dolgozók közé tartozik.

   b) A munkaügyi osztály által kiállított igazolást minden esetben a küldeményhez vagy a szállítólevélhez kell csatolni. A küldeményben elhelyezni nem lehet, mert a felvételkor az igazolást a felvevő nem tudná ellenőrizni.

   c) A feladni kívánt postai küldemény súly a postai díjszabásban meghatározott felső súlyhatárig terjedhet. Azaz levél esetében 2 kg, kiscsomag esetében 1 kg, csomag esetében pedig 20 kg lehet.

   d) A csomag tartalmát illetően az alábbiakat kell érvényesíteni;

- a küldendő áruk, cikkek mennyisége és személyi szükséglet körét és mértékét nem haladhatja meg. Élvezeti cikkekből csak az alábbi mennyiséget tartalmazhatja;

- romlékony vagy gyorsan romló élelmiszert (pl. eper, nem tartósított húsáru, frissen vágott baromfi stb.) feladni nem lehet;

- állati eredetű élelmiszert (sajtféleségek, szalonna, szalámi, tartósított füstölthús stb.) legfeljebb 5 kg súlyhatárig tartalmazhat egy-egy küldemény. (Az élelmiszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a csomagok továbbítása - vámeljárás, postai szabályok be tartása miatt - 10-15 napig tart);

- élelmiszer, ital, valamint egyéb tárgyak és dolgok csak a személyes szükséglet mértékét meg nem haladó mennyiségben küldhetők. Italféleségeknél ez a mennyiség az előzőekben említett mértéket nem haladhatja meg;

- egyáltalán nem küldhető és nem szállítható ki magnószalag, filmszalag, fényképészeti lemezek, fotopapírok, légmentes csomagolású tárgyak, gyógyszerek, katonai jellegű játékok.

A fenti szabályok be nem tartása esetén az NDK illetékes hatóságai a küldeményt a feladónak visszaküldik vagy megfelelő vámot szabnak ki.

A küldeményekhez minden esetben német vagy francia nyelven kiállított vámáru-nyilatkozatot kell az alábbi darabszámban csatolni:

- levél vagy kiscsomag esetén 2 db-ot, - csomag esetén 3 db-ot.

A vámáru-nyilatkozatokat a küldeményhez, csomag esetében a szállítólevélhez kell csatolni.

Szem előtt kell tartani a Magyar Népköztársaságban és a Német Demokratikus Köztársaságban a postai és az utasforgalomban érvényben levő behozatali és kiviteli korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket. Az NDK-ból történő kiutazáskar az NDK vámszabályai az érvényesek, s az ott meghatározott tilalmakat és korlátozásokat is figyelembe kell venni, A végleges visszatéréskor ajánlatos a feltételekről az NDK vámszervektől érdeklődni. Különösen megjegyzendő; hogy fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok, radioaktív anyagok, kábítószerek, mérgek, rádió adó- és vevőkészülékek, muzeális értékű tárgyak, nemesfémek, bélyegek, továbbá növényi kártevők, valamint az állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak kiviteléhez és behozatalához az illetékes szervek külön engedélye szükséges.

Azokat a tárgyakat, amelyeket a dolgozók első beutazásuk alkalmával, vagy az időközbeni beutazáskor a Német Demokratikus Köztársaságba bevisznek, illetőleg postai úton ott megkapnak, a Német Demokratikus Köztársaság illetékes vámszervei külön engedélye nélkül tilos eladni, elcserélni vagy más módon elidegeníteni. E tilalmak megszegése büntetést von maga után.

A Német Demokratikus Köztársaságban való foglalkoztatás ideje alatt kapott keresetből a dolgozók minden bizonnyal fognak olyan árukat is vásárolni, amelyeket a Magyar Népköztársaságba kívánnak magukkal vinni vagy oda beküldeni. Erre az alábbi feltételek mellett és módon van lehetőség, ha:

1. A vásárolt és behozni szándékozott áruk értéke a Német . Demokratikus Köztársaságban a kinntartózkodás idejéig kapott nettó jövedelem 50%-át - ideértve a pénzprémiumokat is - nem haladja meg.

2. A vásárolt áruk nem kereskedelmi jellegűek. Azok a dolgozók személyes szükségletére, illetve a Magyar Népköztársaságban háztartásukban élő családtagok vagy olyan személyek szükségletére szolgálnak, akiknek eltartására a dolgozót törvény kötelezi. Tilos több dolgozóbérének és pénzprémiumának összegyűjtése abból a célból; hogy azért árukat vásároljanak és kivigyenek a Német Demokratikus Köztársaságból.

3. A dolgozó legalább két hónapot meghaladó időtartamig a Német Demokratikus Köztársaság területén tartózkodott.

4. A kiszállítandó áruhoz, illetve küldeményhez, amennyiben nem csekély értékű, személyi szükségletre szolgáló árukról van szó, csatolják a vásárlásról szóló nyugtát.

5. A visszautazáskor minden esetben kötelesek "Vámárunyilatkozat"-ot kitölteni, s a vámszervek ilyen jellegű felhívását teljesíteni. Abban az esetben, ha a behozott áruk értéke 4000 Ft belföldi értéket meghaladja, a vámmentes kezeléshez a foglalkoztató NDK vállalat kereseti igazolását is be kell mutatni. Ennek hiányában a behozott árukat a vámszervek vámkezelik. A Munkaügyi Minisztérium és a Tanácsok munkaügyi osztályai a keresetre, munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat adnak ki.

A Német Demokratikus Köztársaságban vásárolt tárgyak kivitelénél még a következőkre kell figyelemmel lenni:

1. Minden időközbeni utazásnál és a Magyar Népköztársaságba történő végleges hazatérésnél a dolgozók magukkal vihetik az előbb említett árukat útipodgyászukban. Ezeket az árukat a vámellenőrzésnél be ke11 jelenteni, kívánságra be kell mutatni a vásárlási igazolást és az útlevélben alkalmazott bélyegzőlenyomattal igazolniuk kell, hogy az 1967. május 26-án megkötött Egyezmény személyi köréhez tartoznak.

2. Évente 12 postai kiscsomagot küldhetnek ki a Német Demokratikus Köztársaságból, ha a postai kiscsomagok értéke a 30,- MDN-t nem haladja meg. Továbbá 6 postai küldemény is kiküldhető a Német Demokratikus Köztársaságból. A postai küldeményekhez két példányban készített vámtartalom-nyilatkozatot kell mellékelni. A vám tartalom-nyilatkozat nyomtatvány a Német Demokratikus Köztársaság postahivatalainál szerezhető be. A csomagban el kell helyezni, vagy mellékelni kell olyan vállalati igazolást, hogy a fiatal az 1967. május 26-án megkötött Egyezmény alapján tartózkodik az NDK-ban.

3. A Német Demokratikus Köztársaságban vásárolt árukat a dolgozók teher- és expresszáruként is elküldhetik. Ez esetben a feladáshoz készíteni kell 2 példányú tartalomjegyzéket, amely a következő adatokat tartalmazza:

Tartalomjegyzék

Név: ...
Keresztnév: ...
Lakcím: ...

(Német Demokratikus Köztársaságbeli cím): ...

Folyószám

Árufajta

Mennyiség darabszám

Súly

Az áru értéke

A tartalomjegyzék végén fel kell tüntetni a feladás helyét és időpontját, a dolgozóknak azt alá kell írni és igazoltatni kell ezt az okmányt Német Demokratikus Köztársaságbeli üzemüknél. Ezután adható fel a küldemény a Német Vasutaknál. A tartalomjegyzék 1 példányát a küldeményben kell elhelyezni, a másik példányt pedig a fuvarokmányhoz kell csatolni.

4. Gépjárműveknek a Német Demokratikus Köztársaságból történő kihozatalához a Német Demokratikus Köztársaság Külgazdasági Minisztériumának kiviteli engedélye szükséges. Gépjárművet a dolgozó csak egy évi külföldi munkaviszony után és végleges hazatéréskor hozhat be vámkedvezménnyel. A Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Parancsnokságának megküldendő vámmentességi kérelemhez csatolni kell a 4/1967. (XII. 23.) PM-KkM számú rendelet 97: § (2) bekezdésében előírt feltételek igazolását, különösen fontos, hogy kereseti igazolását hozza magával.

Ha ezeket a feltételeket betartják, az említett áruk vám- és engedélymentesen vihetők ki a Német Demokratikus Köztársaságból, illetőleg vihetők be a Magyar Népköztársaságba. A Német Demokratikus Köztársaságba történő beutazásuk alkalmával vám- és engedélymentesen magukkal vitt berendezési és személyes használati tárgyak a Német Demokratikus Köztársaságból vám- és engedélymentesen ismét kivihetők és a Magyar Népköztársaságba visszavihetők.

A Német Demokratikus Köztársaságból a Magyar Népköztársaságba vám- és engedélymentesen behozott, illetve beküldött tárgyak a behozataltól számított 5 éven belül a Magyar Népköztársaságban csak a vám megfizetése után idegeníthetők el.

A fizetőeszközökre vonatkozóan az alábbi rendelkezések érvényesek: A dolgozók a Magyar Népköztársaságból történő kiutazáskor legfeljebb 400,- Ft-ot vihetnek magukkal érmékben vagy 100.- Ft-nál nem nagyobb címletű bankjegyekben. Más külföldi valuta nem vihető ki. Ezt a forintösszeget a Német Demokratikus Köztársaságban felhasználni, vagy átváltani nem szabad. A Magyar Népköztársaságba történő időnkénti hazautazáskor 300,- MDN-t vihetnek magukkal készpénzben. Ezt a kihozatalkor az NDK vámszerveivel igazoltatni kell. A Német Demokratikus Köztársaságban elhelyezett takarékkönyveiket legjobb, ha a Német Demokratikus Köztársaságbeli üzemüknél helyezik letétbe. A magukkal vitt 300,- MDN-ből országonként legfeljebb 32,- MDN-t válthatnak át, vagy költhetnek el az étkező- és hálókocsiban. Végleges kiutazáskor azonban nem vihetnek ki MDN-t magukkal, A Német Demokratikus Köztársaságban elhelyezett takarékkönyveiket megfelelő időben ki kell váltani.

Látogatásra történő hazatérés alkalmával - a hazai költségek fedezetének biztosítására - célszerű előzetesen keresetük egy részét hazautalni, mert az előírt rendelkezések szerint a magyar bankszervek csak 32 MDN-t váltanak be.

Ez a tájékoztató azokat a legfontosabb vám- és devizarendelkezéseket tartalmazza. amelyeket a dolgozóknak a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodásuk ideje alatt figyelembe kell venniök. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság illetékes vámszervei készségesen adnak részletes felvilágosítást a vám- és devizarendelkezésekkel kapcsolatos további kérdéseikre.

A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság vámigazgatása elvárja a dolgozóktól, hogy a tájékoztatóban említett rendelkezéseket saját érdekükben pontosan betartják. A vámeljárással kapcsolatos panaszokat elsősorban a vámtételt meghatározó hivatalnak kell megküldeni (Magyarországon a 14. sz. Vámhivatalnak Budapest).

Az alábbiakban tájékoztatásul közöljük főbb árufajtánként, illetve árucsoportonként a nem kereskedelmi mennyiségek mértékét. Az ezt meghaladó mennyiségű áru általában kereskedelmi jellegűnek minősül. (Eltérnek azok a cikkmennyiségek, melyeket a fenti tájékoztató .külön és másként határoz meg.)

A túloldaliak a Magyar Népköztársaság vámszabályai szerint kerülnek behozatali korlátozás alá:

Az NDK-ban vámrendszámos kocsit (zöld rendszám) eladni és megvenni nem lehet, így azok a magyar állampolgárok, akik ilyen gépjárművet megvásárolnak, vámbűntettet követnek el.

Ez esetben az illetékes NDK szervek a gépjárművet és vételárat is elkobozzák.

2. Kereset hazautalás

   a) Az NDK-ban foglalkoztatott magyar dolgozók személyi jövedelmüket - ami a munkaszerződésükből ered, vagy az NDK intézményeitől jár - a Magyar Népköztársaságba átutalhatják. E fizetések átutalása a Német Külkereskedelmi Bank Rt útján történik a magyar dolgozók megbízása alapján, a pénzösszeg legális eredetének bizonyítása mellett. A befizetések eszközölhetők az NDK Industrie und Handelsbank fiókjainál is. A német posta ilyen átutalási megbízásokat nem teljesít.
Az átutalt márka forint ellenértékét az Országos Takarékpénztár a címzettnek kifizeti. Az átutalásban az Országos Takarékpénztárt, a címzett személy nevét és pontos lakcímét kell megjelölni. Az átutalás megérkezésétől a címzettet a lakhely szerint illetékes OTP-fiók írásban értesíti. Az értesítés alapján a címzett a részére érkezett összeget az OTP-fiókjában felveheti. Az átutalt összegből kezelési költség címén 2 ezrelék (legalább 3 Ft és legfeljebb 50 Ft) levonásra kerül.

b) Az NDK-ban foglalkoztatott dolgozó önmaga részére is átutalást teljesíthet itteni betétkönyve javára. Ez esetben az általa előre kiválasztott OTP-fióknál minimális összeggel (pl. 10 Ft) takarékbetétkönyvet kell váltani és a betétkönyvet a fióknál megőrzésre letétbe kell helyezni. A betétkönyv javára az NDK-ból teljesítendő átutalások módja azonos az előző pontban foglaltakkal, az átutalásban azonban az OTP-fiókot és a letétbe helyezett betétkönyv számát is meg kell jelölni. Az ilyen megjelöléssel érkezett átutalások összegét az OTP-fiók a betétkönyvben jóváírja és az összeg felvételéig kamatoztatja. A takarékbetétkönyvre átutalt összeget kezelési költség nem terheli, de a betétkönyv letéti őrzésének díja évi 10 Ft és a betétkönyvben forgalmazott tételek után 2-50 Ft költséget kell fizetni. Annak érdekében, hogy a betétkönyvből az NDK-ból küldött írásbeli megbízással magyarországi személy részére kifizetést lehessen teljesíteni, a betétkönyvet bemutatóra szólóan (a felvételeket a betétes aláírásához nem kötve) kell megnyitni. Ez esetben a magyarországi személy részére történő kiutaláshoz elegendő a következő megbízás:

"Országos Takarékpénztár ..., fiókja. Alulírott ... (név) kérem, hogy a letétben őrzött ... számú takarékbetétkönyvemből ... (név és lakcím) részére ... Ft, ... Ft (összeg betűkkel) összeget kifizetni szíveskedjenek.

Kelt ...

A fenti szövegű levelet az NDK-ból a magyarországi személy részére kell megküldeni, akinek a levéllel az összeg felvétele céljából a megjelölt OTP-fióknál kell jelentkezni. A betétkönyv tulajdonosa a letétben levő betétkönyvből személyesen is az OTP-fióknál bármikor felveheti a korábban átutalt összeget és a betétkönyvet a letéti kezelésből bármikor visszaveheti.

   c) A magyar dolgozók jogosultak az NDK-ban a helyi bankban betétszámlát nyitni. Ezeket a betétkönyveket megőrzés céljából az üzemeknek átadhatják.

d) Az Állami Biztosító Vállalatnál kötött élet- és balesetbiztosítás az NDK-ban is érvényes. A jogfolytonossága csak akkor tartható meg, ha a biztosított személy önmaga gondoskodik a havonként esedékes biztosítási díj fizetéséről.

III.

1. Tudnivalók a sor- és hadköteles fiatalok részére:

A Német Demokratikus Köztársaságba kiutazó fiatalban mind többször merül fel olyan katonai vonatkozású kérdés, amely a szerződés időtartamára szóló szolgálathalasztással; a bejelentési kötelezettséggel; a szerződéshosszabbításra irányuló kérelmek engedélyezésének rendjével, a hazatérést követő bejelentési és megjelenési kötelezettséggel; a sorkatonai szolgálatra történő behívással; sorkatonai szolgálat esetén az NDK-ban levő, rászoruló hozzátartozók segélyezésével, vagy a hadkötelezettséggel kapcsolatos egyéb kérdésekkel függ össze.

A szolgálathalasztás engedélyezése:

A szerződés tartamára a sorköteles egyéni szolgálathalasztásban részesül, melyet az állandó lakóhely szerint illetékes kiegészítő parancsnokság engedélyez. Az a fiatal, aki a szerződés

lejárta, előtt bármilyen okból hazatér, a szolgálathalasztás kedvezményét azonnal elveszti.

Bejelentési kötelezettség:

a) Az NDK-ban való tartózkodás alatt:

A Honvédelmi Törvény értelmében a katonai vonatkozású - a behívhatóság elbírálását befolyásoló - adatokat minden külföldön élő magyar állampolgár köteles bejelenteni. Ez vonatkozik az NDK-ban szerződést vállalt fiatalra is. A bejelentési kötelezettséget a Magyar Népköztársaság Berlini Nagykövetségének Munkaügyi Osztályán kell teljesíteni. A bejelentés teljesítése történhet személyes megjelenéssel, vagy - a munkahelynek a bejelentési helytől való nagy távolsága miatt - írásban.

A bejelentési kötelezettség az alábbi változtatásokra terjed ki:

- munkahely, - lakóhely,

- családi állapot (házasságkötés időpontja, feleség neve, feleség munkaviszonya, jövedelme),

- gyermek születése,

- polgári szakképzettség (szakmunkásképzés kezdete, befejezése),

- iskolai tanulmányok (közép, vagy felsőfokú) kezdete vagy befejezése,

- nyelvvizsga letétele (közép vagy felsőfokú),

- katonai szolgálatra való alkalmasságot befolyásoló sérülés, vagy betegség,

- a szerződés lejárta előtti hazatérés (oka, időpontja).

A bejelentési kötelezettségnek a változást követő nyolc napon belül kell eleget tenni.

b) A hazatérést követően:

A szerződésben vállalt kötelezettség lejárta előtt, illetőleg annak lejártával az NDK-ból véglegesen hazatért sorköteles az állandó lakóhelye szerint illetékes kiegészítő parancsnokságon 48 órán belül köteles személyesen vagy írásban bejelenteni a visszatérését és a visszatérés okát.

A sorkatonai szolgálat teljesítése:

A hazatérést követő első behíváskor kétéves sorkatonai szolgálatra kerül behívásra minden olyan fiatal, aki a sorozáskor egészségi állapotánál fogva "Alkalmas" vagy "szakszolgálatra alkalmas" egészségi osztályozást kapott.

A szerződés vállalása és az NDK-ban való tartózkodás alatt a családi helyzetben beállt változás nem mentesít a sorkatonai szolgálat teljesítése alól.

A családi és egyéb problémákat a hazatérést megelőzően minden fiatal úgy oldja meg, hogy a sorkatonai szolgálatra történő behívást az ne akadályozza. Ilyen címen ugyanis további szolgálathalasztás nem engedélyezhető. A családi és egyéb problémák rendezése során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a sorkatonai szolgálat alatt az NDK-ban maradó hozzátartozók meglátogatása az érvényben levő szabályok értelmében csak rendkívüli esetben - haláleset, gyermek születése - adható ki utazási engedély. Sorkatonai szolgálat alatt a hozzátartozókkal való találkozásra csak Magyarországon kerülhet sor.

A sorkatonai szolgálatot teljesítők NDK állampolgárságú hozzátartozóival kapcsolatos kérdések:

Az előzőekben már utalás történt, hogy az NDK állampolgárával házasságot kötött sorköteles a szerződés lejárta után hazatér és katonai szolgálatra alkalmasság esetén sorkatonai szolgálatának letöltésére bevonul, függetlenül attól, hogy családjának állandó lakóhelye az NDK-ban vagy Magyarországon van.

A hozzátartozókra vonatkozó kedvezmények általában azonosak a magyar állampolgárságú hozzátartozóval. Eltérés ettől az alábbiakban van:

a) A sorkatona NDK-ban állandó lakóhellyel rendelkező német állampolgárságú családját - feleségét és gyermekét (gyermekeit) - amennyiben .arra rászorulnak, a német hatóságok az NDK jogszabályai szerint családi segélyben részesítik. A családi segélyt ilyen esetben a feleségnek kell kérelmeznie az illetékes német hatóságoktól. A kérelemhez csatolni kell a behívást végrehajtó kiegészítő parancsnokság hivatalos igazolását, hogy a férje sorkatonai szolgálatot teljesít. Ezen igazolást a sorkatonának kell a kiegészítő parancsnokságtól kérni és a hozzátartozókhoz eljuttatni.

   b) A sorkatona állandó lakóhellyel Magyarországon élő, eltartásra szoruló feleségét és gyermekét (gyermekeit) a vonatkozó rendelkezések értelmében családi segély illeti meg. A segély folyósítását az állandó lakóhely szerinti tanácstól kell kérni.

   c) Amennyiben a feleség a sorkatonai szolgálat időtartamára követi férjét Magyarországra, munkaviszonyt csak abban az esetben létesíthet, ha konzuli útlevéllel érkezik.

Az NDK-ban élő hozzátartozó - feleség, gyermek - magyarországi látogatása esetén az érintett sorkatona részére a látogatás idején, amennyiben a szabadságát még nem merítette ki és a kiképzési feladatok ezt lehetővé teszik, rendes szabadság soron kívül biztosítható. Az esetleges problémák elkerülése végett célszerű, ha a sorkatona a hozzátartozói látogatásának időpontját a parancsnokával történt egyeztetés után tervezi.

Honvédelmi hozzá járulás fizetése:

Az NDK-ban vállalt munkaviszony nem mentesít a hadkötelezettséggel összefüggő egyéb kötelezettség teljesítése alól, így a honvédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítése alól sem. Az a fiatal, akinek a honvédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettsége az NDK-ban való tartózkodás alatt kezdődik, a szerződés, illetőleg a szerződéshosszabbítás időtartamára mentesül a honvédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítése alól. E kötelezettségnek akkor kell eleget tennie, amikor hazatér és sorkatonai szolgálat letöltésére valamilyen okból nem kerül behívásra.

2. Útlevél-ellátás

Az utazások Csehszlovákia, Lengyelország és NDK területére szóló polgári útlevéllel történnek, amelyek érvényességi ideje három év. Az útlevél más államokba történő utazásra nem használható fel.

Az útlevelek kiállítása alkalmával 9 db érvényesítő bélyegzővel lesznek ellátva, ennek alapján az útlevéllel évi három alkalommal lehet ki- és beutazni. A 9 db érvényesítő bélyegző felhasználása után - a megfelelő illeték lerovásával - az IBUSZ kirendeltségeknél kérhető további kiutazási engedély. Az útlevél érvényességi idejének lejárta után csak az érdekelt hatóságok egyetértésével hosszabbítható meg. A kiutazáshoz vízum nem, kell.

Az útlevél illetékmentes. A dolgozóknak NDK-ba érkezésük után a részükre kiadott személyi igazolásokat követően az útleveleket le kell adni az állami megbízottaknak és az üzem biztosítja azok megőrzését. Hazautazásuk esetén és ezt megelőzően a kiutazási engedélyek beszerzése céljából az állami megbízottak részére az útleveleket az üzemek kiadják.

A munkavállalók végleges hazatérése vagy az útlevél érvényességi idejének lejárta előtt történő végleges visszatérés esetén az útleveleket a tanács munkaügyi osztályának g napon belül át kell adni. Ezek elmulasztása szabálysértésnek minősül.

Csak kivételesen engedélyezhető azok kiutazása, akik a munkaerő-együttműködés keretében már dolgoztak az NDK-ban. E kedvezményben csak azok részesíthetők, akik korábban a szerződésben meghatározott 2-3 évet teljesítették. Nem követtek el fegyelmi vétséget, vagy büntető eljárás alapján elbírálandó cselekményt,

3. Házasságkötés az NDK-ban

Azok a fiatalok, akik a munkaerő-együttműködés keretében utaztak ki és NDK állampolgárral házasságot kötöttek, a továbbiakban az NDK-ban kívánnak letelepedni, az illetékes megyei rendőrfőkapitányságon, Budapesten a BM. Útlevél Osztályán beszerezhetik a szükséges nyomtatványokat. A konzuli útlevél kiadása esetén ezek a fiatalok az Egyezmény keretein belül nem foglalkoztathatók. A katonai szolgálatra alkalmas sorköteleseknél a letelepedési vagy a konzuli útlevél kérelem az 1960. évi IV. Törvény 19. §-ában foglalt kötelezettségekre figyelemmel nem teljesíthető.

Az "Egyezmény" keretei közötti foglalkoztatás során a házasok részére sem biztosítható különleges kedvezmény (pl. áthelyezés, a közös szálláshelyeken lakás biztosítása stb.). Az ilyen jellegű igényeket sem az NDK sem a magyar illetékes szervek nem teljesítik. A magyar állampolgárok között kötött házasság esetén még a szerződéshosszabbítással kapcsolatos kedvezmények sem vehetők igénybe.

4. Kapcsolat a tanács vb munkaügyi osztályával

Hazalátogatás esetén keressék fel a munkaügyi osztályt, ahol tájékoztatják a munkaügyi szerveket az NDK-ban szerzett tapasztalataikról, esetleg problémáikról.

IV.

1. Pártélet az NDK-ban

Az NDK-ban dolgozó magyarok pártéletét a berlini MSZMP kolónia Pártbizottsága irányítja. A kiutazó párttagok részére azokban az üzemekben, ahol számuk a 3 főt eléri, alapszervezetet hoznak létre.

A kolónia PB fegyelmi és tagfelvételi ügyekben járási joggal rendelkezik. Lehetőség van tehát arra, hogy azok közül a pártonkívüliek közül, akik munkájukkal és társadalmi tevékenységükkel - amelyet akár a KISZ, akár a pártalapszervezet megbízásából végeznek - méltóvá válnak, azokat párttagnak felvegyék.

A tagdíjfizetés az NDK-ban márkában történik, a Szervezeti Szabályzatban előírt táblázat szerinti összegben.

A párttagok a Szervezeti Szabályzat alapján élnek szervezeti életet.

2. KISZ az NDK-ban

Az NDK-ban dolgozó KISZ-tagok részére a pártalapszervezet irányításával üzemenként KISZ-alapszervezeteket hoznak létre, melynek felső szerve a berlini kolónia KISZ Bizottsága. A KISZ-szervezeteknek a párttagfelvételeknél ajánlási joguk van. A KISZ-tagok a tagdíjat ugyancsak márkában fizetik és a Szervezeti Szabályzat alapján élnek szervezeti életet. Szorosan együttműködnek a Szabad Német Ifjúsági Szövetség (FDJ) szervezeteivel. Az NDK-ban magyar KISZ bizottságok is működnek.

3. Szakszervezet

A magyar szervezett dolgozók szakszervezeti tevékenysége az FDGB alapszabályához és határozataihoz igazodik. A fiatalok élvezik mindazokat a szolgáltatásokat és előnyöket, amelyeket az alapszabály és a határozatok előírnak. Tagdíjat márkában kell fizetni.

a) Az NDK szakszervezetek szervezeti helyzete

Az NDK-ban a szakszervezetek feladata a szocializmus építésének segítése, a dolgozók képviselete, érdekvédelme, nevelésük, szakmai és általános műveltségük növelésének elősegítése.

Az NDK-ban a szakszervezeti mozgalom legfelsőbb szerve a Szakszervezetek Kongresszusa, amely négyévenként ül össze és megválasztja az FDGB-t (Szabad Német Szakszervezeti Szövetség). A két kongresszus között az FDGB irányítja a szakszervezeti mozgalmat.

A különböző iparágakban dolgozó munkások, értelmiségiek az iparági szakszervezetekhez tartoznak. Az NDK-ban 14 iparági szakszervezet van.

Az FDGB-nek vannak megyei és járási szervezetei, ugyanígy az iparági szakszervezeteknek is.

b) Az üzemi, vállalati alapszervekről

A magyar szervezett dolgozók az üzemi, vállalati szakszervezeti alapszervezethez tartoznak. Az alapszervezet helyi vezetőszerve a taggyűlés, illetve a két taggyűlés között a Szakszervezeti Bizottság.

A magyar szervezett dolgozók az üzemben munkabrigádonként, csoportonként önálló magyar szakszervezeti csoportokat hoznak létre. A szakszervezeti csoport vezetője a bizalmi; akit a magyar szervezett dolgozók választanak. A szakszervezeti megbízott irányítja és szervezi a csoport szakszervezeti tevékenységét, képviseli a csoport tagjait az üzemi szakszervezeti vezetőséggel közösen az üzemi bizottság, a szakszervezeti bizottság, a gazdasági vezetők és az FDGB szövetségi határozatainak és elveinek figyelembevételével. A csoport tagjainak bármely ügyében (jutalmazás, üdülés, fegyelmi stb.) a megbízott véleményét, észrevételét meg kell hallgatni.

Azokban az üzemekben, ahol a magyar szervezett dolgozók létszáma indokolja, több szakszervezeti csoportot hoznak létre. Ezek irányítására önálló magyar műhelybizottságot kell választani. Fő tennivalója a magyar szervezett dolgozók érdekeinek védelme, képviselete, nevelésük, ügyeik intézése. A műhelybizottságot a vállalati szakszervezeti bizottság irányítja.

A vállalati szakszervezeti bizottsága magyar műhelybizottság titkárát rendszeresen segíti, tájékoztatja. A műhelybizottság titkára az SzB. ülésein meghívottként részt vesz és képviseli a magyar szervezett dolgozókat.

c) A szakszervezeti tagok jogai, kötelességei

Az NDK-ban dolgozó magyar szervezett munkások jogok és kötelességek tekintetében semmilyen előnyben, vagy hátrányban, megkülönböztetésben nem részesíthetők.

Az FDGB alapszabálya a jogokat és kötelességeket a következőkben rögzíti.

(Kivonat a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség Alapszabályaiból.)

Minden dolgozó tagja lehet a Szabad Német Szakszervezeti Szövetségnek, aki az ipar, az építésügy, a szállítás, a hírszolgálat, a kereskedelem, a közszolgálat, a kézműipar, a mező- és erdőgazdaság valamely üzemében, hivatalában, vagy intézetében dolgozik, illetve felsőiskolai tanuló, aki szakmai képzésben részesül.

A szakszervezeti tagnak joga van ahhoz, hogy

- részt vegyen szakszervezete taggyűlésein, valamennyi szakszervezeti kérdésben véleményét szabadon kinyilváníthassa, továbbá, hogy részt vegyem a határozathozatalban;

- valamennyi szakszervezeti kongresszuson, konferencián és a vezetőségben szavazhasson (illetve őt magát is megválaszthatják), továbbá, hogy számon kérje a vezetőség tevékenységét;

- a szakszervezeti munka megjavítása érdekében javaslatokat nyújtson be a vezetőséghez, illetve kérdéseket intézhessen a vezetőséghez, gyűléseken, konferenciákon és kongresszusokon, továbbá a szakszervezeti sajtóban megbírálja a szakszervezeti vezetőséget és funkcionáriusokat, hogy kérdéseket, beadványokat és panaszokat intézhessen a szakszervezeti vezetőséghez egészen a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség Elnökségéig;

- részt vegyen a szakszervezet aktató munkájában, igénybe vehesse a szarszervezet valamennyi oktató és kulturális létesítményét;

- igénybe vegye a szakszervezet jogai megvédése érdekében, amennyiben az üzemvezetőség a kollektív szerződést, az üzemi szerződést vagy munkaügyi vonatkozásban a törvényeket és rendelkezéseket, a társadalombiztosítást, az anyagi és kulturális gondozást megsérti, továbbá támogatást és védelmet kérjen, ha szakszervezeti tevékenységének gyakorlásában akadályozzák;

- jelen legyen, ha a szakszervezet magatartásával, vagy tevékenységével kapcsolatban állást foglal, vagy személyével kapcsolatban határozatot hoz;

- a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség határozatai értelmében sokévi szakszervezeti tagság esetén oklevéllel tüntessék ki, egyszeri pénzjuttatásban részesítsék és rendszeres támogatást vehessen igénybe;

- gyermek születése esetén segélyben, betegség esetén pedig a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség által rögzített feltételek mellett táppénzpótlékban részesüljön.

A szakszervezeti tag kötelessége, hogy:

- aktívan részt vegyen a szakszervezet által kitűzött feladatok és célok végrehajtásában és küzdjön a szakszervezet határozatainak megvalósításáért;

-- a szocialista tulajdont tisztelje és gyarapítsa, minden erejét latba vesse a népgazdasági terv teljesítése érdekében, nyújtson szocialista Segítséget, tartsa be a szocialista munkafegyelmet és harcoljon minden fajta fegyelmezetlenség ellen a termelés és a gazdaság területén, becsületesen és nyíltan tárja fel a hibákat és hiányosságokat és mindent kövessen el azok megszűntetése érdekében;

- bővítse politikai és szakmai képességeit és ismereteit, mozdítsa elő az újítók módszereinek alkalmazását az iparban;

- betartsa a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség alapokmányaiban foglaltakat és tagdíjfizetési kötelezettsége értelmében havonta fizesse be tagdíját. Ha valamely tag saját hibájából három hónapnál hosszabb ideig van tagdíjhátralékban, elveszti szakszervezeti jogait és kedvezményeit.

A szakszervezeti tag az alábbi kedvezményekben részesül: - munkajogi kérdésekben díjmentes jogsegélyben részesül a szakszervezet részéről;

- az üzemi, illetve helyi szakszervezeti pénztárnál szükség esetén anyagi támogatásra tarthat igényt;

- tagja lehet a KST-pénztárnak és a megfelelő szabályok szerint hitelt vehet igénybe;

- a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség Vezetősége irányvonalának megfelelően szakszervezeti üdülésben részesülhet szabadságideje alatt;

- NDK-ban élő gyermekei elsősorban vehetnek részt az üzem tulajdanában levő üdülőkben rendszeresített nyaralásban;

- családtagjaival együtt mérsékelt áron vehet részt a szakszervezet által szervezett kulturális, sport és egyéb rendezvényeken.

d) A szakszervezeti tagsági díjak mértéke

A szakszervezeti tagsági díjak mértéke - a hazai tagdíjfizetési rendszerhez hasonlóan - a havi bruttó fizetéstől függ. Általában a bruttó fizetés 1,3%-ának megfelelő tagdíjat kell fizetni. A tagdíjfizetés pontos mértékéről a helyi szakszervezetek részletes felvilágosítást adnak.

e) Segélyezési rendszer

A szakszervezetek segélyezési formái: - segély kifizetése szükség esetén;

- segélyezés hosszabb betegség esetén a szakszervezeti pénztárból;

- szülési segély;

- temetkezési segély;

- kölcsön a KST-pénztárból.

Ezeken túl rendkívüli esetekben egyszeri segély az üzem kulturális és szociális alapjából.

4. Megbízottak és képviselet

Az NDK-ban szakmai gyakorlatszerzés céljából foglalkoztatott fiatalok erkölcsi és politikai felügyeletéről, érdekvédelméről, különleges ügyeinek intézéséről a Magyar Népköztársaság Nagykövetségének Munkaügyi Osztálya, az MSZMP, KISZ és a szakszervezet szervezetei gondoskodnak.

Minden magyar dolgozókat foglalkoztató NDK vállalatnál - állami megbízott;

- a pártalapszervezet titkára (ha háromnál kevesebb párttag van, akkor pártmegbízott);

- KISZ-titkár és

- szakszervezeti megbízott

működik megfelelő szervezet keretében.

A vállalatnál a társadalmi munkában tevékenykedő funkcionáriusok együttesen alkotják a magyar kollektíva társadalmi vezetőségét, munkájukban szorosan együttműködnek, kellő munkamegosztást valósítanak meg és

- közösen kialakított álláspont alapján képviselik a magyar fiatalok érdekeit,

- szervezési, felügyeleti feladatokat látnak el a magyar kollektívában,

- szükség esetén közösen kialakított álláspont alapján fegyelmi javaslatot tehetnek,

- kapcsolatot tartanak és javaslatot tesznek a tevékenységüket irányító szerveknek, illetve a Nagykövetség munkaügyi osztályának,

Az eddigi gyakorlat bebizonyította, hogy a fiatalok e kollektívája jó együttműködés biztosítása mellett képes a helyileg jelentkező problémák gyors megoldására és a fiatalok megfelelő képviseletére. Ezért a dolgozók segítsék elő a munkájukat, fegyelmezett magatartással biztosítsák a vezető kollektíva határozatainak végrehajtását, forduljanak hozzájuk tanácsért és panaszaik elintézése végett.

A fentiek mellett a fiatalokból választott fegyelmi bizottság - saját hatáskörében - vizsgálja a fegyelmezetlen fiatalok magatartását s javasolja a Nagykövetség munkaügyi osztályának a megfelelő intézkedéseket, illetve hoz fegyelmi határozatot.

E tájékoztatóval segítséget kívánunk nyújtani ahhoz, hogy ismerjék a foglalkoztatásukkal összefüggő lényeges feltételeket és azokat a főbb követelményeket, amelyek betartása saját érdekükben feltétlenül szükséges.

Amennyiben felvilágosításért, vagy panasszal kívánnak a Magyar Népköztársaság Berlini Nagykövetségéhez vagy más hazai szervhez fordulni, feltétlenül közöljék fontosabb személyi adataikat, pl. név, születési adat, anyja neve, állandó magyarországi lakcíme, NDK foglalkoztató vállalat.

A Berlini Magyar Nagykövetég címe: 108. Berlin, Unter den Linden 76.

Kérjük a kiutazókat, hogy az NDK-ban történő foglalkoztatásuk során olyan magatartást tanúsítsanak, amely elismerést és megbecsülést szerez önmaguknak, rajtuk keresztül a magyar népnek és hazájuknak.

Kellemes utazást, jó munkát és sok sikert kívánunk.

MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM