Kedves Brand-i, Freiberg-i polgárok, Polgármester Urak, egykori és jelenlegi Narvá-sok, Tisztelt meghívottak! Amikor 1967-ben megkötötték Magyarország és az NDK közötti szereződést, valószínű senki nem gondolta, hogy 40 évvel később magyarok százai ültetik el szerte kelet-németországban emlékfáikat, mellyel tiszteletüket, barátságukat kívánják kifejezni.	Liebe Bürger aus Brand, aus Freiberg, sehr geehrte Herr Bürgermeister, sehr geehrte einstige und gegenwärtige Werktätige aus Narva, sehr geehrte Gäste! Als im Jahr 1967 der Vertrag zwischen Ungarn und DDR abgeschlossen wurde, wahrscheinlich hat niemand daran gedacht, dass 40 Jahre später hunderte von Ungarn ihre Gedenkbäume in Ost-Deutschland als ihreren Respekt und ihre Freundschaft anbauen werden.
Meghatódva állunk itt jelenlegi és egykori magyar-német kollegákkal, ismerősökkel, barátokkal. Akkoriban 18-20 évesen szinte gyerekfejjel, vágtunk bele az ismeretlenbe. Önként vállalkoztunk távol hazánktól, a szülői háztól, legtöbben nyelvtudás és szakma nélkül, hogy 3-4-5 évvel később, nyelvismerettel, szakmával a zsebünkben hasznosítsuk az itt megszerzett tapasztalatokat.	Mit Tränen im Augen stehen wir hier, zusammen mit den gegenwärtigen und einstigen Kollegen, Bekanntann, Freunden. Damals waren wir 18-20 Jahre alt, fast als Kinder haben wir eine Fahrt ins Blaue gemacht. Freiwillig sind wir hierher gekommen meistens ohne Sprach- und Fachkenntnisse. Nach 3-4-5 Jahren sind wir mit diesen Kenntnissen nach Hause gekehrt mit der Absicht, die erworbene Erfahrungen zu Hause nutzbar zu machen.
Emlékszem, amikor megérkezésünk után körbevittek bennünket a gyárban. Megmutatták a csarnokban az 1, 2, 4, 7, 8 sorokat. Láttuk a Shlemband-ot, a Schmelze-t, a Pumpa-t, a Sokelei-t és fogalmunk sem volt, hogyan fogunk ezeken, a gépeken 3 műszakban dolgozni. Néhányan az üveggyár részlegbe kerültek, ahol folyamatos műszakban szombat, vasárnap és ünnepnap is dolgoztak. De nem bántunk. Fiatalok, kíváncsiak és nyitottak voltunk az új életre.	Ich erinnere mich noch daran, als wir nach unserem Eintreffen in der Fabrik herumgeführt wurden. Es wurde uns in der Hallen das Einser, Zweier, Vierer, Siebener, Achter Fliessband gezeigt. Wir haben das Schlemband, die Schmelze, die Pumpe, die Sockelei beobachtet, wir hatten keine Ahnung wie wir hier in 3 Schichten arbeiten werden. Einige von uns ist in die Glasabteilung gekommen, wo man kontinuierliche Schicht hatte, an Samtags, Sonntags und Feiertage wurde auch gearbeitet. Wir hatten keine Bange, wir waren jung, neugirig, offen für das neue Leben.
Hétvégeken törzshelyünk volt itt Brand-ban, a Brander Hof, vagy Freibergben a Tivoli, ahol diszkóztunk, buliztunk. Itt szövődtek szerelmek, barátságok, és ahogy kell, csalódások is. Megismertük az itteni szokásokat, ételeket, italokat. Mindenki számára emlékezetes marad az úgynevezett generálszósz (barna szósz) vagy az először ihatatlan Vita-Cola. Leves helyett sört ittunk, és itt szerettük meg a Soljanka-t, és a felejthetetlen Eierschecke-t. Freiberg főterén szívesen álltunk sorba a grillcsirkésnél, vagy az Unicentben a süteményesnél is. Gondolom nemcsak engem, hanem mindannyiunkat elbűvölt a környék, az épületek a bányászathoz kapcsolódó szokások. Itt tanultam meg, a karácsonyi díszítést, és azóta is az itteni díszeket használom, élén a Piramiede-vel.	An Wochenenden waren wir Stammgäste in Brand, im Brander Hof oder in Freiberger Tivoli, wo wir die Sau rausgelassen haben. Es knüpfte sich hier Freundschaft, Liebe, manchmal hatten wir Enttäuschung, wie es üblich ist. Wir haben die Gebräuche, Speisen, Getränke kennengelernt. Wer würde nicht die braune Soße, die sogenannte Generalsoße, oder die zuerst ungenissbare Vita-Cola kennen? Statt Suppe haben wir Bier getrunken und hier wurden wir mit Soljanka vertraut, nicht zu sprechen über die Eierschecke. Am Freiberger Hauptplatz sind wir gerne Schlange am Stand des gegrillten Hünchen oder in Unicent für Kuchen gestanden. Bezuberte uns allen die Umgebung, die Gebäude, die Sitten des Bergbaus. Hier habe ich das Ornament der Weihnachten erlernt, ich benutze noch die Zirden, die Pyramide in den Weichnachten, was ich noch hier gekauft habe.
A mai napig is emlékszem, amikor kis kemping biciklimmel a Narva-ból hazatekertem a Freibergbe, a Wohnungba. Közben 2 tavat is érinthettem, amely valószínűleg az egykori bányák vízellátására szolgáltak. Tartottunk itt rendszeresen sportnapokat, kirándulásokat, de idejártunk napozni is, ahol az egyik tónál a nudisták a másiknál a fürdőruhások találtak helyet. Ma már megváltozott e táj, de emlékeinkben és a fényképeken tovább élnek.	Ich erinnere mich auch noch heute, als ich mit Camping-Fahrrad von Narva zum Wohnheim fuhr, ich bin 2 Teichen entlang gefahren, die vermutlich die Wasserversorgung der Bergwerke sicherten. Wir haben hier Sporttage organisiert, gerne lagen wir in der Sonne neben dem See. Ein See gehörte zu Badeanzugträger, der andere zur FKK. Heute sieht die Gegend anders aus, aber in meiner Erinnerung, auf Photos lebt sie weiter.
Ezzel a Barátságfával szeretnék emléket állítani azoknak a magyar, német, lengyel és vietnámi fiataloknak, akik 1969 és 1983 között ezen a környéken éltek és dolgoztak. Mindenekelőtt szeretném megköszönni Dr. Martin Antonow Polgármester Úrnak, hogy olyan szeretettel és odaadással fogadtak bennünket és segített abban, hogy ezen a csodálatos hegyvidéken egy igazi magyar őshonos tölgyfát elültethessünk.	Mit diesem Freundschaftsbaum wollen wir ein Gedächtnis für die Ungarische, Deutsche, Polnische und Vietnamische Jugend stellen, für diejenigen, die zwischen 1969 und 1983 in diesem Gegend gelebt und gearbeitet haben. Vor allem möchte ich mich bei dem Bürgermeister, Herrn Dr Martin Antonow für die Gastfreundschaft, für die Möglichkeit des Pflanzen dieser echt ungarischen Eiche auf diesem wunderschönen Bergland, bedanken.
Végezetül, köszönettel tartozunk néhány egykori lelkes NDK-s magyarnak, (ahogy mi nevezzük magunkat), hogy Magyarországon közel 3 évvel ezelőtt megalapították az NDK-sok egyesületét, és segítségükkel ma itt lehetünk. Külön kiemelném Gergely Mártát, aki nagy erőbedobással és sok-sok szervezési munkával segítette ennek az emléktúrának a létrejöttét. Köszönet illeti még Bodó Juliát, aki közbenjárt a polgármester úrnál, Kelföldi Pétert a Narva gyári vezetéséért, Dóczi Józsefet a tábla elhelyezéséhez nyújtott segítségéért.	Zum Schluss ich bedanke mich bei einigen einstigen begeisterten ungarischen DDR-Werktätigen ,die in Ungarn vor 3 Jahren den Verein der ehemaligen DDR-Werktätigen gegründet haben und ich bedanke mich dafür, dass wir mit deren Hilfe heute hier sein dürfen. Ich möchte besonders Márta Gergely ausheben, die uns diese Erinnerungfahrt mit vieler organizatorischen Arbeit ernöglicht hat. Ich danke Julia Bodó für die Vermittlung bei dem Herrn Bürgermeistern, Péter Kelföldi für die Narva Führung, József Dóczi für die Hilfe der Aufstellung der Gedächtnistafel.
Kérem Önöket, hogy a Barátságfa növekedését kísérjék figyelemmel és emlékezzenek ránk olyan szeretettel, mint ahogyan mi is a szívünkbe zártuk Önöket!	Ich bitte Sie den Zuwachs des Freundschafts-baumes zu verfolgen und besinnen uns, mit solcher Liebe wie wir Sie in unserem Herzen geschlossen haben.