NDK-s Magyarok Egyesülete
ALAPSZABÁLY

Az NDK-s Magyarok Egyesületének alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján a mai napon az egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el

I.
AZ EGYESÜLET ADATAI

1. Az Egyesület neve: NDK-s Magyarok Egyesülete

Az Egyesület székhelye: 1134 Budapest, Dévai u. 20/B. I/2.
Az Egyesület levelezési címe: 1134 Budapest, Dévai u. 20/B. I/2.
Az Egyesület internetes honlapjának címe: www.ndk.hu

2. Az Egyesület jogállása

Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályzatban meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.

3. Az Egyesület célja

Az államközi egyezmény alapján elsősorban a volt NDK-ban 1967-83 között dolgozott több ezer egykori fiatal felkutatása, közösséggé formálása, a régi kapcsolatok újraélesztése, találkozók, nosztalgiatúrák, szabadidős és kulturális tevékenységek szervezése és lebonyolítása Magyarországon és Németországban.

• A volt NDK-ás városok, munkahelyek meglátogatása, emléktáblák elhelyezése, emlékfák ültetése, testvérvárosi kapcsolatok létrehozása.
• Kapcsolattartás a határainkon túl élő magyar társainkkal és a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségével, annak tagszervezeteivel, valamint egyéb társszervezetekkel.
• Az egyéni élmények, életutak, élettapasztalatok megfogalmazása, dokumentálása az Egyesület web-oldalán, kiadványok szerkesztése és terjesztése.
• Személyes emberi, kulturális kapcsolatok kialakítása, gondozása, elmélyítése, szélesítése.
• Az egyesület tagjai közötti kommunikáció biztosítása az internet sajátos eszközeinek felhasználásával, a www.ndk.hu honlap működtetése és a felmerült igények szerinti bővítése.
• Segítségnyújtás az egyesület tagjai részére az egykori magyar és német munkatársak, rokonok megkeresésében.
• A fiatal generáció német nyelvtanulásának támogatása, német kultúra és történelem megismerésének elősegítése cserekapcsolatok és ösztöndíjak segítségével, különös figyelemmel a vegyesházasságokból származó gyermekekre.

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat, aki fölött a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát az egyesület honlapján és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja.

II.
A TAGSÁGI VISZONY

Az egyesületi tagság formái:

• rendes tagság,
• tiszteletbeli tagság,
• pártoló tagság.

4. Az Egyesület tagja

Az Egyesületnek rendes tagja lehet állampolgárságra való tekintet nélkül minden természetes és jogi személy, aki az 1967-1983 között a Magyar Népköztársaság Munkaügyi Minisztériuma és a Német Demokratikus Köztársaság Bér- és Munkaügyi Államtitkársága között érvényben volt munkaerő-együttműködési egyezmény keretében német vagy magyar vállalatnál dolgozott, illetve hozzátartozója ilyen vállalatnál dolgozott, az Egyesület célkitűzéseit így különösen az Alapszabályt elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

A tagfelvételre az Egyesület elnökének a web-oldalon elhelyezett elektronikus dokumentum kitöltésével és elküldésével, vagy írásbeli tagfelvételi kérelem benyújtásával kerülhet sor.
A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.
A kérelemről első fokon az Egyesület Elnöksége a következő ülésén egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Elnökség ezen döntése ellen fellebbezni a Közgyűlés felé lehet, amely másodfokon jóváhagyhatja, vagy felülbírálhatja az Elnökség döntését.
Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

Az Elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre.

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

• részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;
• tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;
• bármely Egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
• jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
• igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;
• a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak;
• megkapják az Egyesület kiadványait.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

• kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
• kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
• kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

5. Tiszteletbeli tagság

Az Egyesület céljai érdekében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tagnak választhatók.
A tiszteletbeli tag a közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt. Tagdjat fizetni a tiszteletbeli tag nem köteles.

6. Pártoló tagság

Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar vagy külföldi jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. §), vagy magánszemély, aki/amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének támogatására, így munkájával, adományával vagy egyéb módon hozzájárul az Egyesület céljainak megvalósításához.
A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület közgyűlésén, nincs szavazati joga, tisztség viselésére nem választható, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
A pártoló tag felvételéről kérelmére első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.

7. A tagsági viszony megszűnik:

• a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban vagy elektronikus úton bejelenteni;
• a tagdíjbefizetés tartós, indokolás nélküli elmulasztása miatt,
• a tag halálával,
• a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével,
• Egyesület megszűnésével.

A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha az 1 évnél régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A kizárásról a tagot 14 napon belül postai úton értesíteni kell.
A tag a kizárás ellen jogorvoslat céljából 30 napon belül írásban a közgyűléshez fordulhat, amely a következő közgyűlésen azt napirendre tüzi.

A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

III.
Az Egyesület szervezete és tisztségviselői

8. Az Egyesület szervei
   Az Egyesület testületi szervei:

• a. Közgyűlés,
• b. Elnökség,
• c. Felügyelő Bizottság.

Az Egyesület tisztségviselői:

• a. elnök,
• b. titkár,
• c. gazdasági felelős,
• d. elnökségi tagok,
• e. az elnökség póttagjai,
• f. felügyelő bizottsági tagok

9. A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente legalább egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt, az Egyesület Elnökének, vagy Titkárának címzett kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Fővárosi Bíróság elrendeli.

A közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli és/vagy elektronikus értesítésével. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok a rendes illetve a rendkívüli ülésről – legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően – értesülnek. Az értesítés az Egyesület tagja által a belépéskor igényelt formában: postai úton, vagy elektronikus formában történik. Az értesítést Egyesület honlapján hirdetmény formájában minden esetben közzé kell tenni annak minden mellékletével együtt. Az értesítésnek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyszínét, időpontját és előzetesen tervezett napirendjét is.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50 százaléka +1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják.

A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén a titkár elnököl.

A Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a Közgyűlés előtt legalább egy nappal az Egyesület titkárához beérkeztek.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által 2 felkért tag hitelesít.

A Közgyűlés az alábbi kérdésekben határozatait nyílt szavazással, minősített többséggel hozza:

• alapszabály módosítása,
• egyesülés más társadalmi szervezettel,
• feloszlás kimondása
• személyi kérdések.

A Közgyűlés egyébként határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

• kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
• bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület titkára látja el.

A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő öt napon belül elektronikus úton, az Egyesület honlapján teszi közzé.

Az Egyesület honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

• a. megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, valamint tisztségviselőit: az elnököt, a titkárt, gazdasági felelőst, a Felügyelő Bizottságot,
• b. határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
• c. jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
• d. az Elnökség javaslata szerint, a titkár előterjesztése alapján másodfokon dönt a tagfelvételi kérelmekről;
• e. meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;
• f. elbírálja az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezést;
• g. tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
• h. az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében;
• i. elfogadja az ügyintéző szervek éves beszámolóját;
• j. megállapítja és elfogadja az éves költségvetést;
• k. visszahívja a tisztségviselőt, amennyiben feladatait – az Elnökség felszólítása ellenére – sem teljesíti, ismételten az alapszabályba ütközően vagy a közgyűlés határozatával ellentésen látja el, illetőleg elfogadja lemondásukat.
• l. jóváhagyja az egyesülést más társadalmi szervezettel, kimondja a feloszlást.

10. Az Elnökség

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az 5 tagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az elnök, a titkár, a gazdasági felelős valamint két elnökségi tag. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

A közgyűlés a következő vezetőséget választotta meg ötéves időszakra:

Elnök
   Név: Zsebényi József

Titkár
   Név: Gergely Márta

Gazdasági vezető

Elnökségi tagok
   Név: Czibolya Klára

   Név: Kozma Sándor

Póttagok
   Név: Dr. Egerháziné Fekete Margit

   Név: Kassai Miklós

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze elektronikus levél útján. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően értestést, az ülés tárgysorozatáról leírást kaptak, és kézhezvételét nyugtázzák. Az elnökségi ülés határozatképes, ha az elnökség legalább három tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 30 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni.

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség feladatai:

• a. ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;
• b. az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára;
• c. tagfelvételi kérdésekben dönt első fokon;
• d. befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;
• e. a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz;
• f. az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el.

11. Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület tisztségviselői:

• az Elnökség tagjai: az elnök, a titkár, a gazdasági felelős, az elnökség két tagja és két póttagja,
• továbbá a felügyelő bizottság tagjai.

A tisztségviselőket a Közgyűlés választja. Feladatukat és hatáskörüket a „Szervezeti és működési szabályzat” tartalmazza, amelyet a Közgyűlés fogad el.

Az Elnök feladatai:

• egyszemélyben felelős az egyesület törvényes működéséért;
• képviseli az egyesületet, akadályoztatása esetén sorrendben a titkár és a gazdasági felelős helyettesíti;
• kapcsolatot tart a különböző társadalmi szervezetekkel, támogatókkal;
• szervezi és irányítja az egyesület rendezvényeit;
• összehívja a közgyűlést és a vezetőség üléseit, és azon elnököl;
• ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett;
• a költségvetés keretei között aláírási jogkört gyakorol;
• beszámol a közgyűlésnek az éves munkájáról;
• aláveti magát a felügyelő bizottság ellenőrzéseinek, a feltárt észrevételekre megteszi a szükséges intézkedéseket;
• gondoskodik az egyesület okmányainak nyilvántartásáról.

A Titkár feladatai:

• az elnök elgondolása alapján összehangolja a vezetőség munkáját;
• előkészíti a közgyűlés és a vezetőség elé kerülő előterjesztéseket, gondoskodik a közgyűlések, vezetőségi ülések előkészítéséről;
• vezeti a közgyűlés és a vezetőség ülések jegyzőkönyvét;
• irányítja, illetve ellátja az egyesület és szervei írásbeli teendőit;
• szervezi az egyesület rendezvényeit;
• segíti az egyesület elnökét, feladatának ellátásában, végzi az elnök által írásban átruházott feladatokat;
• az elnök írásos intézkedése alapján helyettesíti a gazdasági felelőst;
• a titkár akadályoztatása esetén, annak feladatát – az elnök írásos intézkedése alapján – a kijelölt elnökségi tag látja el;

A gazdasági felelős feladatai:

• intézi az egyesület gazdasági ügyeit, rendszeresen beszámol a vezetőségnek az egyesült vagyoni helyzetéről;
• okmányolt számadásokat vezet a pénz- és vagyonkezelésről;
• elkészíti a zárszámadást, a vagyonmérleget, a következő évi költségvetési tervet, majd a vezetőség jóváhagyása után a közgyűlés elé terjeszti;
• havi rendszerességgel az elnök elé terjeszti a gazdálkodással kapcsolatos okmányokat jóváhagyásra, majd a szükséges bizonylatokat, számlákat, stb., átadja az egyesület könyvelőjének;
• rendszeres és folyamatos információáramlást biztosít az egyesület elnöke és könyvelője között;
• gondoskodik az alapszabályzatban meghatározott tagdíjak és egyéb díjak beszedéséről;
• tagsági igazolvánnyal látja el az egyesület tagjait;
• köteles jelezni az egyesület elnökének, ha a vezetőség bármely tagja gazdálkodás szempontjából megsérti az államháztartási törvényt, vagy az alapszabályzatot;
• nyilvántartást vezet az egyesület tárgyi eszközeiről, folyamatosan vezeti azok értékcsökkenését;
• aláírásával ellenjegyzési jogkört gyakorol az egyesület által kiállított péztárkifizetési bizonylatokon, és minden kézpénzes vásárlás esetén;
• rendszeresen ellenőrzi az egyesület fej és körbélyegzőjének szabályszerű tárolását és használatát.

A gazdasági felelőst távolléte esetén – az elnök írásos intézkedése alapján – a titkár helyettesíti.

Az egyesület pénzforgalmi bankszámlája feletti rendelkezési jogot a képviseleti joggal felruházott Zsebényi József egyesületi elnök és Szeifert Zoltán gazdasági felelős együttesen gyakorolják.

IV.
Felügyelő Bizottság

12. A Felügyelő Bizottság

Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely 3 főből áll. A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

A Közgyűlés a következő háromtagú Felügyelő Bizottságot választotta meg öt év időtartamra:

A Felügyelő Bizottság Elnöke:

Név: Pappné Pintér Zsuzsanna

A Felügyelő Bizottság tagjai:

Név: Szabadka Jánosné

Név: Bedy Tiborné

A Felügyelő Bizottság Elnöke vagy tagja nem lehet az a személy, aki tagja az elnökségnek.

A Felügyelő Bizottság feladata és hatásköre:

• összehívja az Egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az Alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit;
• ellenőrzi a szervezet működését és gazdálkodását;
• jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást, vagy felvilágosítást az egyesület munkavállalóitól;
• megvizsgálhatja, illetve betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

• a. Az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé.
• b. A vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
  Ha a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – nem hívták össze a közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult.
  A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

A felügyelő bizottság működése:

A felügyelő bizottság testületként jár el, bizottsági üléseit évente, ill. szükség szerint tartja.

A felügyelő bizottság határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van, határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében az Egyesületből senki sem akadályozhatja, vagy utasíthatja.

A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról.

Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy, nincs aki az ülést, összehívja, az egyesület elnöke, a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreálltása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.

A vezetőségbe, illetve a felügyelő bizottságba választott tisztségviselő megbízatása megszűnik:

• a tag lemondásával;
• a tag visszahívásával;
• az egyesületi tagság megszűnésével;
• öt év elteltével;
• a tag halálával.

A választott tisztségviselőket a közgyűlés hívhatja vissza abban az esetben, ha egyértelműen megállapítható, hogy a visszahívásra javasolt tisztségviselő, huzamosabb ideig nem végezte el azokat a feladatokat, amelyek az alapszabályban részükre meghatározásra kerültek. Az egyesülési jogról szóló 1989 évi II. törvény10. § (1)-(2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a tag tudomásra jutástól számított 30 napon belül támadhatja meg a sérelmes határozatot, amely azonban a határozat végrehajtását nem gátolja meg. A bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

A választott tisztségviselők lemondását a közgyűlésnek címzett írásbeli nyilatkozattal kell bejelenteni.

V.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS MŰKÖDÉSE

13. Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:

1. tagdíjak, pártoló tagdíjak,
2. természetes és jogi személyek felajánlásai.

Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

A felajánlások elfogadásához az Elnökség határozata szükséges.

14. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

A kifizetések az elnök és a gazdasági felelős együttes aláírása alapján teljesíthetők. Az Egyesület nyitandó pénzintézeti számlája tekintetében az utalványozás joga szintén nevezetteket illeti.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.

Az Egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el. Indokolt és szükséges kiadásaikat az Egyesület megtérítheti.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés 2/3-os többséggel kimondja a feloszlást vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik akkor is, ha a Bíróság feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja. Az Egyesület megszűnése esetén a fennmaradó vagyont úgy kell felhasználni, hogy az megfeleljen az Egyesület jelen Alapszabályban meghatározott céloknak és feladatoknak. A fennmaradó vagyonról a Közgyűlés határoz.

Az Elnökség speciális feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes munkacsoportokat, szekciókat hozhat létre. A kezdeményezés a tagokat is megilleti.

Az Elnökség egyéb tevékenységére vonatkozó szabályokat a „Szervezeti és működési szabályzat” tartalmazza, amelyet az Elnökségnek kell az Egyesület megalakulását követő 180 napon belül elkészítenie és jóváhagyás végett a Közgyűlés elé terjesztenie.

Az Egyesület rendelkezésre álló pénzeszközeinek kezelésére a Közgyűlés gazdasági felelőst választ, aki elkészíti az Egyesület pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót és a Közgyűlés elé terjeszti.

VI.
Az Egyesület felügyelete

Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.

Vegyes rendelkezések:

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jött létre.

Ezt az alapszabályt a közgyűlés 2009. február 20-án fogadta el.