Beszámoló a békéscsabai kirándulásról, a Harruckern
történelmi emlékútról
Békéscsabai látogatásunkat lassan egy éve terveztük.
Először novemberben, Advent idején szerettünk volna ellátogatni Békéscsabára,
sajnos a Covid miatt el kellett halasztanunk a túrát, de még márciusban se
tudtuk bevenni Békéscsabát. Úgy gondolom azonban, hogy érdemes volt ennyit
várni rá.
Hosszas készülődés, tervezgetés után eljött a várva várt nap, mindenki próbálta
kivenni a részét. Mezőberényben Pappné Kőszegi Ilona látta vendégül a
wolfenieket, Békéscsabán Kulik Csaba várta meglepetéssel a drezdai társait.
Csaba egy színvonalas kirándulást tervezett a 0.napra, aminek a lányok örültek.
Szombaton délelőtt 10-kor már egy kisebb csapat várta
a vonattal érkezőket. A békéscsabai vasútállomás előtti pitypangos szökőkútnál,
mely a drezdai szökőkútra emlékeztetett, 56-an fényképezkedtünk.
Mácsai Sándor a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör elnöke köszöntött
bennünket, majd kisvonatra szálltunk, ami elvitt minket a Molnár házhoz, a
Harruckern történelmi emlékút első állomásához. A ház bemutatása után
pálinkával, finom pogácsával kínáltak. Rövid pihenő után elsétáltunk a
Meseházhoz, ahol vidám furulyaszó fogadott minket. Néhányan kedvet kaptak
énekelni és táncolni is. A kiállítás megtekintése után lovaskocsikra szálltunk,
volt, akinek csak a bakon jutott hely és átkocsikáztunk a Szlovák tájházba. Itt
citeraszóval fogadtak, mákos cukros kukoricával kedveskedtek nekünk. A ház
megtekintése után elmentünk az Öreg házhoz, ahol csabai kolbásszal, szalonnával
kínáltak bennünket, a gyerekek kukoricát morzsolhattak. Megismerkedhettünk
Bagdi László művével, a Csaba legendájával, melyet Dinnyés József zenésített
meg. Két versszakát együtt énekeltük:
„Itt vagyunk, hát itt vagyunk,
Máshol nem is lennénk.
Hitben erős nemzetet,
Isten ide teremtett.
Csabai lét szeretet
Szívében és hitben.
Felszáll a dal, égre tör,
Minden lélek tündököl.”
Közös éneklés és kolbászkóstoló után betértünk a Szlovák
étterembe, ahol jellegzetes szlovák ételek közül választhattunk. A rövid pihenő
után az Evangélikus templom történetével ismerkedhettünk meg, majd Bojczán
István vezetett be minket a Jókai színház kulisszái mögé.
A közös programunk ezután végetért, de sokan foglaltak
szállást Békéscsabán, így a koncertekre, discoba, szórakozó helyekre, többen
ellátogattak. Másnap a hazautazás előtt még megtekintettük a Munkácsy múzeumot
és sétáltunk a belvárosban.
Mindannyian úgy éreztük, ebbe az élhető kis városba
szívesen visszalátogatnánk, a békéscsabaiak vendégszeretetét szívesen élveznénk
még..
NDK-s Magyarok Közhasznú Egyesülete |